Nagykapos, 2007.10.19, Magyar K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi H\u00e1z <\/p>\n\n\n\n
H\u00f6lgyeim \u00e9s uraim, tisztelt hallgat\u00f3s\u00e1g, \u00fcnnepl\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g!<\/p>\n\n\n\n
Megtisztel\u0151 feladat a Kod\u00e1ly-\u00e9v alkalm\u00e1b\u00f3l eml\u00e9kbesz\u00e9det tartani. Ugyanakkor jelent\u0151s kihiv\u00e1s is. Szerencs\u00e9re tudunk m\u00e1r egyet-s m\u00e1st Kod\u00e1ly Zolt\u00e1nr\u00f3l, de k\u00e9ts\u00e9gkiv\u00fcl nem eleget. Vajon mi az, ami itt \u00e9s most, k\u00e9tezerh\u00e9t okt\u00f3ber\u00e9ben a nagykaposi magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra Kod\u00e1llyal kapcsolatban \u00e9rdekes \u00e9s fontos lehet?<\/p>\n\n\n\n
Ami feladatomat megk\u00f6nnyiti, az az, hogy n\u00e9mileg el\u0151k\u00e9szitett talajon sz\u00f3nokolhatok. A kaposi zenei \u00e9let v\u00e9gre fel\u00e9bredt \u00e9vtizedes, s\u0151t tal\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zados pang\u00e1s\u00e1b\u00f3l, l\u00e9trej\u00f6tt egy szinvonalas zenei fesztiv\u00e1l, megmaradt \u00e9s sz\u00e1rnyait bontakoztatja a zeneiskola, fejl\u0151dik a k\u00f3rusmozgalom, egyre t\u00f6bb ember \u00e9rzi fontosnak azt, hogy id\u0151r\u0151l id\u0151re elmenjen egy j\u00f3 koncertre, egyre t\u00f6bb embert tud megsz\u00f3litani az \u00e9rt\u00e9kes zene \u00fczenete. S nem olyan r\u00e9gen, n\u00e9gy h\u00f3napja zajlott le itt ebben a h\u00e1zban egy p\u00e1rj\u00e1t ritkit\u00f3, \u00fatt\u00f6r\u0151 rendezv\u00e9ny, a karvezet\u0151i tanfolyam, amely nagy visszhangot keltett a r\u00e9sztvev\u0151k \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g berkeiben egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n
Ki volt tulajdonk\u00e9ppen Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n? Els\u0151sorban zeneszerz\u0151, zenetud\u00f3s, n\u00e9pzenekutat\u00f3, a nemzet zenetan\u00e1ra, n\u00e9pnevel\u0151, k\u00f3rusmozgalmi \u00e9lharcos, l\u00e1tnok, egyetemi tan\u00e1r, hangszeres m\u0171v\u00e9sz vagy egy nemzetk\u00f6zileg elismert \u00e9s \u00e1polt zenepedag\u00f3giai m\u00f3dszer atyja? A v\u00e1lasz: minden volt egy kiss\u00e9 a felsoroltak k\u00f6z\u00fcl, s ez teszi olyan neh\u00e9zz\u00e9 a Kod\u00e1ly-hagyat\u00e9k r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1t, m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
1882, Kecskem\u00e9t \u00e9s 1967, Budapest. E k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1m k\u00f6z\u00f6tt nyolcvan\u00f6t \u00e9v p\u00e1ratlan intenzit\u00e1s\u00fa szellemi term\u00e9se rejlik. Kezdj\u00fck h\u00e1t egy \u00e9letrajzi \u00e1ttekint\u00e9ssel. Kod\u00e1ly zenekedvel\u0151 polg\u00e1ri csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy \u00e9desanyja Jalovetzky Paulina egy lengyel vend\u00e9gl\u0151s l\u00e1nya volt. \u00c9desapja, Frigyes vas\u00fati \u00e1llom\u00e1sf\u0151n\u00f6kk\u00e9nt kereste a betev\u0151 kenyeret, s Kod\u00e1ly\u00e9k ilyen min\u0151s\u00e9gben k\u00f6lt\u00f6ztek egyik helyr\u0151l a m\u00e1sikra, ahov\u00e1 az apuk\u00e1t felettesei \u00e9ppen rendelt\u00e9k. Igy t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, hogy Kecskem\u00e9t \u00e9s Szob ut\u00e1n a kis Zolt\u00e1n h\u00e9t \u00e9vet a m\u00e1tyusf\u00f6ldi Gal\u00e1nt\u00e1n t\u00f6lt\u00f6tt, amely ma tudvalev\u0151leg Szlov\u00e1kia r\u00e9sze. M\u00e9lyen belev\u00e9s\u0151dtek Kod\u00e1ly lelk\u00e9be ezek az esztend\u0151t, saj\u00e1t maga mondta el, hogy ez volt gyermekkor\u00e1nak legszebb id\u0151szaka. Itt j\u00e1rta ki a n\u00e9gy elemit, itt hallott el\u0151sz\u00f6r n\u00e9pdalt, itt l\u00e1tott el\u0151sz\u00f6r falusi lakodalmat, keresztel\u0151t, temet\u00e9st. S itt ismerkedett meg azokkal a kit\u0171n\u0151 muzsikus cig\u00e1nyokkal, akik \u00f6szt\u00f6n\u00f6s hangszertud\u00e1suknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fergetesen h\u00fazt\u00e1k a r\u00e9gi verbunkosokat, cs\u00e1rd\u00e1sokat \u00e9s egy\u00e9b mel\u00f3di\u00e1kat. E saj\u00e1tosan \u00e9rtelmezett \u00e9s m\u0171velt n\u00e9pzene lett alapja a n\u00e9pszer\u0171 Gal\u00e1ntai t\u00e1ncoknak, melyekb\u0151l a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n hallgatunk meg egy r\u00e9szletet.<\/p>\n\n\n\n
Gal\u00e1nta ut\u00e1n Nagyszombat k\u00f6vetkezett 1892-ben, ahol Kod\u00e1ly gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyait folytatta. K\u00f6zben megtanult zongor\u00e1zni, heged\u00fclni \u00e9s gordonk\u00e1zni. Kod\u00e1ly\u00e9kn\u00e1l aktiv kamaramuzsik\u00e1l\u00e1s folyt, ami akkoriban m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt szokatlan \u00e9s Zolt\u00e1n term\u00e9szetesen az \u00e9rseki gimn\u00e1zium zenekar\u00e1nak is tagja volt. Itt ismerkedett meg az eur\u00f3pai zeneirodalommal, ekkor irta els\u0151 m\u0171veit. A sokoldal\u00fa, els\u0151sorban hum\u00e1n \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171 Kod\u00e1ly nagy p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1si dilemma el\u00e9 ker\u00fclt 1900-ban, miut\u00e1n jelesen \u00e9retts\u00e9gizett; ezt salamoni b\u00f6lcsess\u00e9ggel oldotta meg \u00fagy, hogy k\u00e9t budapesti f\u0151iskol\u00e1ra is beiratkozott: magyar-n\u00e9met szakra a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter tudom\u00e1nyegyetemen \u00e9s zeneszerz\u00e9sre a Zeneakad\u00e9mi\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb kezd\u0151d\u00f6tt el Kod\u00e1ly behat\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a magyar n\u00e9pdal ir\u00e1nt. 1905-ben gy\u0171jt\u00f6tte els\u0151 n\u00e9pdalait, m\u00e9gpedig Szeged k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s a M\u00e1tyusf\u00f6ld\u00f6n. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is a magyar n\u00e9pdal str\u00f3faszerkezet\u00e9nek szentelte. N\u00e9pdalgy\u0171jt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t m\u00e1r k\u00f6z\u00f6sen folytatta Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1val \u2013 mind tudjuk, az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben hatalmas kutat\u00f3i, rendszerez\u0151 munk\u00e1t v\u00e9gzett el ez az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos tandem. Kod\u00e1ly kiz\u00e1r\u00f3lag a magyar nyelvter\u00fcleten gy\u0171jt\u00f6tt, f\u0151leg a Felvid\u00e9ken, Erd\u00e9lyben, de a bukovinai cs\u00e1ng\u00f3khoz is eljutott \u00e9s mindenekel\u0151tt a n\u00e9pdal t\u00f6rt\u00e9neti oldala \u00e9nekelte, a n\u00e9pzene \u00e9s a m\u0171zene viszonya, k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sai.<\/p>\n\n\n\n
Emberi \u00e9s alkot\u00f3i rokonszenv, kapocs nem kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6ti \u00f6ssze az \u00faj magyar zene k\u00e9t kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t. K\u00f6z\u00f6sen alakitj\u00e1k meg az \u00daj Magyar Zeneegyes\u00fcletet, \u201eifj\u00fa barb\u00e1rokk\u00e9nt\u201c emlegetik \u0151ket \u00e9s nem utols\u00f3sorban Bart\u00f3k tanitv\u00e1nya, S\u00e1ndor Emma lett Kod\u00e1ly els\u0151 feles\u00e9ge. Kod\u00e1ly karrierje k\u00f6zben viharosan folytat\u00f3dik. Nagy hat\u00e1s\u00fa berlini \u00e9s p\u00e1rizsi tanulm\u00e1nyutakon vett r\u00e9szt, 1907-t\u0151l a Zeneakad\u00e9mia tan\u00e1ra, 1910-ben mutatkozik be els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szerz\u0151i estj\u00e9vel, 1919-ben pedig a Zeneakad\u00e9mia aligazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezik ki. Ek\u00f6zben nem kev\u00e9sb\u00e9 figyelemre m\u00e9lt\u00f3 zenekritikusi tev\u00e9kenys\u00e9get folytat, 1923-ban pedig bemutatj\u00e1k tal\u00e1n legsiker\u00fcltebb m\u0171v\u00e9t, a Psalmus Hungaricus, amely kirobban\u00f3 sikert, \u00e1ltal\u00e1nos elismerts\u00e9get hoz szerz\u0151j\u00e9nek. Ehhez m\u00e9g viszat\u00e9r\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
Egy fontos fordulatnak lehet\u00fcnk tan\u00fai 1925-ben, amikor Kod\u00e1ly figyelme a gyermek\u00e9nekkarokra s egy\u00fattal az iskolai \u00e9nek-\u00e9s zenetan\u00edt\u00e1sra ir\u00e1nyul. Tudatositja, hogy a zenei k\u00f6zoktat\u00e1s nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u00e9s idegen szellemben t\u00f6rt\u00e9nik. Ett\u0151l kezdve \u00e9lete jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t a zenepedag\u00f3gi\u00e1nak, a zenei k\u00f6znevel\u00e9snek szenteli. C\u00e9lja az iskolai \u00e9nekkarok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e1ltal\u00e1nosan magas sz\u00ednvonal\u00fav\u00e1 t\u00e9tele, egy zeneileg m\u0171velt fiatals\u00e1g felnevel\u00e9se, mert: \u201eA feln\u0151ttek rossz izl\u00e9s\u00e9t aligha lehet megjavitani, a kor\u00e1n kifejlett j\u00f3 izl\u00e9s viszont nehezen ronthat\u00f3 el\u201c. S\u00edkra sz\u00e1ll az iskolai \u00e9nekoktat\u00e1s meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, pedag\u00f3giai jelleg\u0171 m\u0171veiben, \u00edr\u00e1saiban r\u00e9szletezi elk\u00e9pzel\u00e9seit \u00e9s sz\u00e1mtalan gyakorlati seg\u00e9danyaggal szolg\u00e1l (ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a Bicinia Hungarica k\u00f6tetei), f\u00e1radhatatlanul k\u00fczd a helyes magyar nyelv \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a nemzeti trad\u00edci\u00f3k meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n
A Kod\u00e1ly \u201ezenei belmisszi\u00f3nak\u201d tekinti a zenei nevel\u00e9st. Terve, az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai \u00e9nek-zeneoktat\u00e1s sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9se a harmincas-negyvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n a korm\u00e1nyzat \u00e9s a f\u0151v\u00e1ros r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is t\u00e1mogat\u00e1st kap. Felsz\u00f3lal a magyar kar\u00e9nek \u00fcgy\u00e9ben s felveti az \u00f3vodai zeneoktat\u00e1s \u00f6tlet\u00e9t is. Remekbe szabott gyermekkarai r\u00e9v\u00e9n megfelel\u0151 magas sz\u00ednvonal\u00fa, nemzeti gy\u00f6kerekb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 zenei anyaghoz juttatta az iskolai \u00e9nekkarokat. 1925-ben vagyunk tan\u00fai az els\u0151 gyermekkarok bemutat\u00f3j\u00e1nak \u00e9s 1929-ben, el\u0151sz\u00f6r fogalmazza meg Kod\u00e1ly a Gyermekkarok c. tanulm\u00e1ny\u00e1ban zenepedag\u00f3giai elveit. A harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n az \u0151 szellemi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val j\u00f6nnek l\u00e9tre a Magyar K\u00f3rus \u00e9s az \u00c9neksz\u00f3 c.foly\u00f3iratok.<\/p>\n\n\n\n
A vil\u00e1ghirn\u00e9vet is a harmincas \u00e9vek hozt\u00e1k meg Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra. Ebben nem kis szerepe volt a legend\u00e1s karmester, Arturo Toscanini szem\u00e9ly\u00e9nek, aki sz\u00e1mos Kod\u00e1ly-m\u0171vet mutatott be New Yorkban. 1926 a H\u00e1ry J\u00e1nos, 1932 a Sz\u00e9kely fon\u00f3, 1933 a Gal\u00e1ntai t\u00e1ncok, 1936 a Budav\u00e1ri Te Deum \u00e9s 1939 a F\u00f6lsz\u00e1llott a p\u00e1va zenekari vari\u00e1ci\u00f3k bemutat\u00e1si \u00e9ve. A zeneszerz\u0151 zseni\u00e1lis sokoldal\u00fas\u00e1ga azonban mindezeken t\u00falmutat, amikor a zene, a hall\u00e1s \u00e9s a besz\u00e9lt nyelv kapcsolat\u00e1ra hivja fel a figyelmet \u00e9s a magyar kiejt\u00e9s roml\u00e1s\u00e1r\u00f3l tart tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1st. Itt jegyezz\u00fck meg, hogy a Magyar R\u00e1di\u00f3 \u201e\u00c9des anyanyelv\u00fcnk\u201c c.m\u0171sora is Kod\u00e1ly kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re sz\u00fcletett.<\/p>\n\n\n\n
Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is tan\u00fas\u00e1got tett az egyetemes emberi \u00e9rt\u00e9kek, a b\u00e9ke, szabads\u00e1g \u00e9s az igazs\u00e1goss\u00e1g eszm\u00e9i mellett. 1938-ban harminck\u00e9t vezet\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gi t\u00e1rsas\u00e1gban, a Pesti Napl\u00f3 has\u00e1bjain tiltakozik a zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek ellen. 1940-ben Norv\u00e9gia n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sa feletti d\u00f6bbenet hat\u00e1s\u00e1ra zen\u00e9s\u00edtette meg We\u00f6res S\u00e1ndor vers\u00e9t, a Norv\u00e9g le\u00e1nyokat. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n zsid\u00f3kat pr\u00f3b\u00e1l menekiteni. 1944-45 fordul\u00f3j\u00e1n egy budapesti z\u00e1rda pinc\u00e9j\u00e9be k\u00e9nyszer\u00fcl – itt keletkezik b\u00e9k\u00e9\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 csendes mis\u00e9je, a Missa brevis, amit 1945 febru\u00e1rj\u00e1ban mutatnak be az Operah\u00e1z ruhat\u00e1r\u00e1ban, holott ekkor m\u00e9g tart Budapest ostroma. 1957-ben Kod\u00e1ly sikra sz\u00e1ll a forradalomban elit\u00e9ltek megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt is.<\/p>\n\n\n\n
A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet v\u00e1llal az orsz\u00e1g szellemi \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Magyarorsz\u00e1g zenei vez\u00e9r\u00e9nek tekinti Kod\u00e1ly Zolt\u00e1nt \u00e9s elhalmozza tiszts\u00e9gekkel, kit\u00fcntet\u00e9sekkel. 1947 \u00e9s 1950 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia eln\u00f6ke, 1957-ben megkapja a harmadik Kossuth-dijat, 1961 augusztus\u00e1ban Quebecen eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztja a Nemzetk\u00f6zi N\u00e9pzenei Tan\u00e1cs, 1964-t\u0151l a Zenei Nevel\u00e9s Nemzetk\u00f6zi T\u00e1rsas\u00e1ga tiszteletbeli eln\u00f6ke. Ekkor ismeri meg a vil\u00e1g zenepedag\u00f3giai m\u00f3dszer\u00e9t is. Nyolcvanadik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t orsz\u00e1g- \u00e9s vil\u00e1gszerte meg\u00fcnneplik.<\/p>\n\n\n\n
E ritka term\u00e9keny, az emberis\u00e9gnek rengeteg m\u0171v\u00e9szi \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9ket h\u00e1trahagy\u00f3 \u00e9let 1967 m\u00e1rcius 6.-\u00e1n reggel h\u00e1romnegyed h\u00e9tkor \u00e9r v\u00e9get, amikor Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n szivroham k\u00f6vetkezt\u00e9ben elhuny.<\/p>\n\n\n\n
(\u2026)<\/p>\n\n\n\n
Tekints\u00fcnk, azaz ink\u00e1bb hallgassunk h\u00e1t bele e nagyszer\u0171 \u00e9letm\u0171 n\u00e9h\u00e1ny remekm\u0171v\u00e9be, m\u00e9gpedig id\u0151rendi sorrendben. Kezdj\u00fck a Psalmus Hungaricusszal, amely nemcsak Kod\u00e1ly, hanem a 20.sz\u00e1zadi magyar zene egyik korszakalkot\u00f3 remekm\u0171ve. 1923-ban sz\u00fcletett ez a pontos fordit\u00e1s szerint \u201eMagyar zsolt\u00e1rt\u201c jelent\u0151, k\u00f3rusra, tenorsz\u00f3l\u00f3ra \u00e9s nagyzenekarra irt kompozici\u00f3 Budapest sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1ros felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re, Pest \u00e9s Buda egyesit\u00e9s\u00e9nek \u00f6tvenedik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. Kod\u00e1lyt m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatta a sz\u00f6veges forr\u00e1s, amely D\u00e1vid 55.zsolt\u00e1r\u00e1nak \u00e1tk\u00f6lt\u00e9se Kecskem\u00e9ti V\u00e9gh Mih\u00e1ly \u00e1ltal. Kecskem\u00e9tir\u0151l szinte semmit sem tudunk, mind\u00f6ssze annyit, hogy a 16.sz\u00e1zadban \u00e9lt \u00e9s val\u00f3szin\u0171leg Kecskem\u00e9t bir\u00e1ja \u2013 modern sz\u00f3haszn\u00e1lattal \u00e9lve polg\u00e1rmestere – volt, tal\u00e1n reform\u00e1tus pr\u00e9dik\u00e1tor is. Nem v\u00e9letlen\u00fcl fordult \u00e9pp akkor Kod\u00e1ly ehhez az \u00e9rdekes irodalmi hagyat\u00e9khoz. Kecskem\u00e9ti V\u00e9gh Mih\u00e1ly meglehet\u0151sen szabadom kezeli az eredeti sz\u00f6veget \u00e9s sok szem\u00e9lyes indulattal f\u0171szerezi: panaszkodik meghurcoltat\u00e1s\u00e1ra, a r\u00e1 kiagyalt fondorlatokra, el\u00e1tkozza az \u00e1lnok v\u00e1rost, a j\u00f3sz\u00e1gokkal felfuvalkodott \u00e9s istentelen polg\u00e1rokat, a k\u00e9pmutat\u00f3, hazug, volt bar\u00e1tait (vagy legal\u00e1bbis akiket annak hitt), v\u00e9g\u00fcl pedig kifejezi hit\u00e9t az isteni igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n
Itt jegyezz\u00fck meg, hogy a fondorlatokb\u00f3l, ellens\u00e9ges gesztusokb\u00f3l, igazs\u00e1gtalan meghurcoltat\u00e1sokb\u00f3l Kod\u00e1lynak is b\u0151ven kij\u00e1rt. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g zenei direkt\u00f3rium\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe miatt fegyelmi elj\u00e1r\u00e1s indult ellene a Zeneakad\u00e9mi\u00e1n s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a hazafiatlans\u00e1g k\u00e9ptelen v\u00e1dj\u00e1t is vissza kellett utasitania. Ezek a t\u00e1mad\u00e1sok eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t is al\u00e1\u00e1st\u00e1k s nem sokkal a Psalmus keletkez\u00e9se el\u0151tt szabads\u00e1gra ment, ahol azonban tov\u00e1bb folytatta munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
A keser\u0171 szem\u00e9lyes \u00e9s nem utols\u00f3sorban kollektiv tapasztalat (gondoljunk csak a trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum m\u00e9g friss \u00e9rv\u00e1g\u00e1s\u00e1ra) igy s\u0171r\u0171s\u00f6dtek \u00f6ssze egy megr\u00e1z\u00f3, hatalmas kifejez\u0151erej\u0171, v\u00e9gtelen komplexit\u00e1s\u00fa remekm\u0171v\u00e9, a Psalmus Hungaricussz\u00e1. D\u00e1vid, Kecskem\u00e9ti V\u00e9gh Mih\u00e1ly \u00e9s Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n egy\u00e9ni szenved\u00e9sei a nemzet szenved\u00e9seivel tal\u00e1lkoznak, az \u0151 foh\u00e1szuk \u00e9s bizakod\u00e1suk a nemzet\u00e9 is. Sem kor\u00e1bban, sem k\u00e9s\u0151bb nem tal\u00e1lkozunk Kod\u00e1lyn\u00e1l ilyen zseni\u00e1lis formai megold\u00e1sokkal, a kifejez\u00e9s ilyen intenzit\u00e1s\u00e1val, a stilus ilyen megd\u00f6bbent\u0151 \u00e9s biztosan kezelt sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n
A Psalmus k\u00e9t zenei alapanyagb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik: a szenved\u00e9lyesen sz\u00e1rnyal\u00f3 zenekari indit\u00e1sb\u00f3l, amely k\u00e9s\u0151bb hal\u00e1lk\u00f3russ\u00e1 v\u00e1ltozik \u00e9s az egyszer\u0171s\u00e9g t\u00f6k\u00e9ly\u00e9t ny\u00fajt\u00f3 zsolt\u00e1rt\u00e9m\u00e1b\u00f3l, amely pianissim\u00f3ban indul, majd sz\u00e1mtalan fejleszt\u00e9s, vari\u00e1ci\u00f3 \u00e9s \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n ugyancsak pianissim\u00f3ban z\u00e1rja, kerekiti le a m\u0171vet. Hallgassuk meg a m\u0171 kezdet\u00e9t. Els\u0151 p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>A fondorlatok, cselsz\u00f6v\u00e9sek, intrik\u00e1k zseni\u00e1lis zenei \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa az \u00fagynevezett h\u00e1l\u00f3-motivum, amely bonyolult t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fa szerkezet \u00e9s hatalmas fokoz\u00e1s segits\u00e9g\u00e9vel vezet el a zsolt\u00e1rt\u00e9ma els\u00f6pr\u0151en monument\u00e1lis megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ig. Ime. M\u00e1sodik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb panaszosan meditativ zen\u00e9vel fejezi ki Kod\u00e1ly az \u00e1rul\u00e1s, az emberi csal\u00e1rds\u00e1g, hazugs\u00e1g, becstelens\u00e9g \u00e9s gonoszs\u00e1g f\u00f6l\u00f6tti keser\u0171s\u00e9g\u00e9t. \u201e\u00c9n bar\u00e1tomnak az kit v\u00e9lek volt, f\u0151 ellens\u00e9gem, most l\u00e1tom, hogy az volt.\u201c S valami elemi, felszabadit\u00f3 indulattal mondja ki az \u00e1tkot: \u201eKeser\u0171 hal\u00e1l sz\u00e1lljon fel\u00e9je, ellens\u00e9gemnek it\u00e9let\u00e9re, \u00e1lnoks\u00e1g\u00e1nak b\u00fcntet\u00e9s\u00e9re, hitetlens\u00e9gnek kijelent\u00e9s\u00e9re.\u201c Kod\u00e1ly zeneileg itt m\u00e1r expresszionista Az \u00e1tok ut\u00e1n pedig k\u00f6zvetlen\u00fcl j\u00f6n a m\u00e1r emlitett hal\u00e1lk\u00f3rus. Hallgassuk meg. Harmadik p\u00e9lda.<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>Lassan elcsitul a pr\u00f3f\u00e9tai szenved\u00e9ly, s \u00e1tveszi szerep\u00e9t a lirai szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s, bizakod\u00f3 foh\u00e1sz, A most k\u00f6vetkez\u0151 r\u00f6vid, ig\u00e9z\u0151en k\u00f6lt\u0151i r\u00e9szletben Kod\u00e1ly a liszti \u00fajromantikus \u00f6r\u00f6ks\u00e9gb\u0151l meri. Negyedik p\u00e9lda.<\/em><\/p>\n\n\n\n A zenei \u00e9s k\u00f6lt\u0151i igazs\u00e1gt\u00e9tel a m\u0171 kics\u00facsosod\u00e1sa is egyben. Van abban valami megrendit\u0151, ahogy Kod\u00e1ly a zene eszk\u00f6z\u00e9vel \u00e1br\u00e1zolja a szeg\u00e9nyek \u00e9s igazak megdics\u0151\u00fcl\u00e9s\u00e9t, ha \u00fagy akarjuk mennybemenetel\u00e9t, majd egy hirtelen mozdulattal a kev\u00e9lyek \u201eal\u00e1hajig\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201c. Ime. \u00d6t\u00f6dik p\u00e9lda.<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>Nincs is m\u00e1r m\u00e1s h\u00e1tra, mint a magasztos v\u00e9gkicseng\u00e9s, a megigazul\u00e1s himnikus l\u00e1tom\u00e1sa \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a m\u0171 elej\u00e9nek viszat\u00e9r\u00e9se. Igy v\u00e1lik a m\u0171 szerves, logikus, lekerekitett eg\u00e9ssz\u00e9. Hallgassunk bele. Hatodik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n A h\u00faszas \u00e9s harmincas \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n val\u00f3ra v\u00e1lhatott Kod\u00e1ly egyik \u00e1lma: a magyar n\u00e9pdal megsz\u00f3lalt a hangversenyp\u00f3diumon \u00e9s a szinh\u00e1zban. 1926-ban mutatta be a budapesti Operah\u00e1z Kod\u00e1ly H\u00e1ry J\u00e1nos c\u00edm\u0171 dalj\u00e1t\u00e9k\u00e1t \u2013 igaz, a k\u00e9s\u0151bbi Sz\u00e9kely fon\u00f3val ellent\u00e9tben zen\u00e9je m\u00e9g nem \u00e9p\u00fcl kiz\u00e1r\u00f3lag n\u00e9pdalra.. A darab h\u0151se a falusi kocsm\u00e1ban hetvenked\u0151 \u00f6reg szeg\u00e9nyleg\u00e9ny, aki azt a bizonyos meg\u00e1lmodott szebb vil\u00e1got eleven\u00edti meg a poharaz\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben fantasztikusan f\u00fcllent\u0151 anekdot\u00e1ival. A H\u00e1ry J\u00e1nos Kod\u00e1ly egyik legkedveltebb alkot\u00e1sa \u2013 ak\u00e1r maga a dalj\u00e1t\u00e9k, ak\u00e1r a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fclt hangszeres szvit. K\u00e9t r\u00e9szletet hallgatunk most meg a szvitb\u0151l. Az els\u0151 a \u201eTisz\u00e1n innen, Dun\u00e1n t\u00fal\u201d kezdet\u0171 n\u00e9pdal ihletett zenekari feldolgoz\u00e1sa, amely t\u00f6bb sz\u00f3l\u00f3hangszernek ny\u00fajt virtu\u00f3z szerepl\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get. Tal\u00e1n erre a mel\u00f3di\u00e1ra is gondolt Kod\u00e1ly, amikor t\u00f6bb magyar n\u00e9pdalnak szinte beethoveni nemess\u00e9get, m\u00e9lys\u00e9get tulajdon\u00edtott. A m\u00e1sodik p\u00e9lda a k\u00f6zismert Intermezzo, amely egy 1800 k\u00f6r\u00fcli verbunkost id\u00e9z. Hetedik, nyolcadik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n Ma m\u00e1r m\u00e9ltattuk Kod\u00e1ly \u00e9rdem\u00e9t a k\u00f3rusmozgalom, embert, zen\u00e9szt, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get form\u00e1l\u00f3, nevel\u0151 szerep\u00e9nek elfogadtat\u00e1s\u00e1ban. Nem v\u00e9letlen, hogy legt\u00f6bb kompozi\u00f3ja k\u00f3rusm\u0171. Tal\u00e1lunk k\u00f6zt\u00fck f\u00e9rfi, n\u0151i, gyermek \u00e9s vegyeskarokat, hangszeres kis\u00e9rettel vagy kis\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl, egyszer\u0171 k\u00e1nonokat \u00e9s ig\u00e9nyes, val\u00f3s\u00e1ggol szimfonikus m\u00e9ret\u0171 darabokat. Kod\u00e1ly egyik legszebb \u00e9s legnehezebb gyermekkarra irt m\u0171ve a P\u00fcnk\u00f6sd\u00f6l\u0151, szerkezet\u00e9t tekintve n\u00e9gyt\u00e9teles miniat\u0171r k\u00f3russzimf\u00f3nia. Mi most a m\u00e1sodik szakaszba hallgatunk bele, a p\u00fcnk\u00f6sd, a term\u00e9szet meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak \u00f6nfeledt \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9be, tele \u00e1rnyalt l\u00e9lek\u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal, amelybe itt-ott szomork\u00e1s hangok is vegy\u00fclnek. A kod\u00e1lyi kifejez\u00e9s, harm\u00f3niavil\u00e1g, t\u00e9mafejleszt\u00e9s, zeneszerz\u0151i technika egyik gy\u00f6ngyszeme ez a r\u00e9szlet. Kilencedik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n Kod\u00e1ly gal\u00e1ntai \u00e9veit id\u00e9zik a rendkiv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171, gyakran hangversenyre t\u0171z\u00f6tt Gal\u00e1ntai t\u00e1ncok. Azok a cig\u00e1nyzen\u00e9szi all\u0171r\u00f6ket, heged\u0171s mesterfog\u00e1sokat, melyeket Kod\u00e1ly az \u00fcgyes muzsikusokt\u00f3l hallott, most szimfonikus zenekar sz\u00f3laltatja meg. Csillog\u00f3, elragad\u00f3 zenei t\u0171zij\u00e1t\u00e9k ez, amely nagyon j\u00f3 von\u00f3sokat is ig\u00e9nyel. Ebb\u00e9l csend\u00fcl fel egy r\u00e9szlet. Tizedik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>Mint az im\u00e9nt is hallottuk, Kod\u00e1lyt\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e1llt t\u00e1vol a f\u00e9ktelen vid\u00e1ms\u00e1g, a humor, a minden komolys\u00e1gt\u00f3l, sallangt\u00f3l mentes spontaneit\u00e1s. Ennek \u00e9kes p\u00e9ld\u00e1ja a Kar\u00e1di n\u00f3t\u00e1k c.n\u00e9pdalcsokor f\u00e9rfikarra. Nem m\u00e1s ez, mint a f\u00e9rfias szilaj duhajkod\u00e1s m\u0171v\u00e9szi megjelen\u00edt\u00e9se. A \u201eMegismerni a kan\u00e1szt\u201c c.n\u00e9pdalt hallhatjuk, \u00e9rdekes feldolgoz\u00e1sban. Tizenegyedik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>Utols\u00f3 hangz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nk az 1950-ben keletkezett K\u00e1llai kett\u0151s. Maga a m\u0171faj eredet\u00e9t rejt\u00e9ly \u00f6vezi, tal\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1ghoz k\u00f6thet\u0151. H\u00e1rom r\u00f6vid t\u00e9tele egyenletes temp\u00f3beli fokoz\u00e1st alkot. Nagyon \u00e9rdekes az els\u0151 t\u00e9tel, amely a magyar n\u00e9pzen\u00e9ben teljesen atipikus, t\u00f6r\u00f6k\u00f6s hangv\u00e9el\u0171 \u00e9s h\u00e1rmas tagol\u00e1s\u00fa \u201eFel\u00fclr\u0151l f\u00faj az \u0151szi sz\u00e9l\u201c c.dallam \u00e1lland\u00f3 ism\u00e9telget\u00e9se, m\u00e9lab\u00fas ide-oda adogat\u00e1sa a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151i sz\u00f3lamok k\u00f6z\u00f6tt. A K\u00e1llai kett\u0151s els\u0151 t\u00e9tel\u00e9b\u0151l id\u00e9z\u00fcnk \u00e9s k\u00f6zben a kivetit\u0151n fokozatosan l\u00e1thatjuk Kod\u00e1ly \u00f6sszes m\u0171v\u00e9nek jegyz\u00e9k\u00e9t. Tizenkettedik p\u00e9lda<\/em><\/p>\n\n\n\n <\/em>V\u00e9gezet\u00fcl Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n szellemi hagyat\u00e9k\u00e1nak id\u0151szer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l ejts\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t. Menyire kedveznek ezek az id\u0151k, ez a kor a Kod\u00e1ly-hagyat\u00e9k \u00e1pol\u00e1s\u00e1nak?<\/p>\n\n\n\n Legy\u00fcnk \u0151szint\u00e9k: semennyire. A t\u00e9v\u00e9csatorn\u00e1kb\u00f3l \u00f6mlenek ugyan a rem\u00e9nyteljes megaszt\u00e1rok, de az iskol\u00e1s gyerekek nagy r\u00e9sze \u00e9nekl\u00e9s helyett \u00fcv\u00f6lt. Egyre kevesebb \u201e\u00e1tlagember\u201c sz\u00e1m\u00e1ra term\u00e9szetes a zenei ABC elsaj\u00e1tit\u00e1sa, a k\u00f3rusmozgalom egyre kevesebb\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajt \u00e9rtelmesen t\u00f6lt\u00f6tt szabadid\u0151t. Nem besz\u00e9lve az iskolai \u00e9nek-zene oktat\u00e1s folyamatos z\u00fclleszt\u00e9s\u00e9r\u0151l, a tantervek kurtit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a zene- \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k vesz\u00e9lyeztetett helyzretr\u0151l Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Szlov\u00e1ki\u00e1ban egyar\u00e1nt. Van ebb\u0151l ki\u00fat?<\/p>\n\n\n\n Igen. De ehhez az kell, hogy ne csak ilyen \u00fcnnepek alkalm\u00e1val tudatositsuk a kod\u00e1lyi \u00fczenet nagys\u00e1g\u00e1t, s\u00faly\u00e1t. Legyen ez az \u00fat, ez az \u00e9tosz, ez a gondolatrendszer p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00fagy a kisv\u00e1rdai vagy nagykaposi zenetan\u00e1rnak, a pozsonyi vagy budapesti operaigazgat\u00f3nak, mint minden, zen\u00e9vel valamilyen m\u00f3don foglalkoz\u00f3 embernek.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m megtisztel\u0151 figyelm\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n Horkay Tam\u00e1s<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Nagykapos, 2007.10.19, Magyar K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi H\u00e1z H\u00f6lgyeim \u00e9s uraim, tisztelt hallgat\u00f3s\u00e1g, \u00fcnnepl\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g! Megtisztel\u0151 feladat a Kod\u00e1ly-\u00e9v alkalm\u00e1b\u00f3l eml\u00e9kbesz\u00e9det tartani. Ugyanakkor jelent\u0151s kihiv\u00e1s is. Szerencs\u00e9re…<\/p>\n