\u201eA nemzeti jelleget k\u00fcl\u00f6nben is k\u00f6nnyebb m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sokban meg\u00e9reztetni, mint elemz\u0151 sz\u00f3val megk\u00f6zel\u00edteni.\u201d Ezt a nehezen megc\u00e1folhat\u00f3 kijelent\u00e9st Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n tette 1939-ben, amikor egy tanulm\u00e1ny\u00e1ban megpr\u00f3b\u00e1lta meghat\u00e1rozni \u2013 s ez a tanulm\u00e1ny c\u00edme is – \u201eMi a magyar a zen\u00e9ben\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Kod\u00e1ly e kulcsfontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9rd\u00e9s taglal\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e1ltal\u00e1ban a magyar n\u00e9pzene, n\u00e9pdal saj\u00e1toss\u00e1gait s lehet\u0151leg annak is leg\u0151sibb r\u00e9tegeit vette figyelembe.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1sr\u00e9szt azonban k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az \u00e1ltalunk t\u00e1rgyalt Lavotta \u00e9s kora, azaz 1764-1820 \u00e9vek \u00e1ltal behat\u00e1rolt \u00e9vtizedekben l\u00e9tezett m\u00e1r egy nagyon karakterisztikus, viszonylag j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 zenei hungarikum: a verbunkos. S\u0151t, mint arra m\u00e1r 1955-ben a Magyar Zenet\u00f6rt\u00e9net K\u00e9zik\u00f6nyv\u00e9ben Szabolcsi Bence is r\u00e1mutatott, a 18.sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 19.sz\u00e1zad elej\u00e9n egyenesen a verbunkos volt a magyars\u00e1g zenei szimb\u00f3luma, a magyar zenei romantika hivatott nyelve. Term\u00e9szetes teh\u00e1t, hogy ha a r\u00e9szben Lavott\u00e1val egy id\u0151ben \u00e9lt Franz Schubert, az els\u0151 val\u00f3di zenei romantikus zeneszerz\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9ben fellelhet\u0151 magyaros elemekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, ez alatt a verbunkos hat\u00e1s\u00e1t \u00e9rtj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n
Schubertr\u0151l ismeretes, hogy tragikusan r\u00f6vid \u00e9let\u00e9nek 31 \u00e9v\u00e9t szinte kiz\u00e1r\u00f3lag B\u00e9csben \u00e9lte le. Tart\u00f3zkod\u00e1si helyeinek felsorol\u00e1s\u00e1n\u00e1l ez\u00e9rt m\u00e1r egy n\u00e9h\u00e1ny napos, net\u00e1n hetes kir\u00e1ndul\u00e1s is esem\u00e9nysz\u00e1mba megy. Ann\u00e1l ink\u00e1bb jelent\u0151s a k\u00e9t magyarorsz\u00e1gi, zselizi tart\u00f3zkod\u00e1s. B\u00e1r Zselizen Schubert \u00e9pp nem kir\u00e1ndult, hanem Eszterh\u00e1zy M\u00e1ria \u00e9s Karolina gr\u00f3fkisasszonyokn\u00e1l h\u00e1zitan\u00edt\u00f3skodott, a k\u00f6rnyezetv\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1ld\u00e1sos m\u00f3don seg\u00edtette \u00e9let-\u00e9s alkot\u00f3kedv\u00e9nek regener\u00e1l\u00e1s\u00e1t. \u00daj benyom\u00e1sokkal gazdagodott, amelyek k\u00f6z\u00f6tt kit\u00fcntetett fontoss\u00e1g\u00fa a verbunkos megismer\u00e9se. Nem tudunk ugyan olyan adatokr\u00f3l, amelyek k\u00f6zelebbr\u0151l r\u00e1mutatn\u00e1nak arra, pontosan mikor mely cig\u00e1nybanda el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban milyen mel\u00f3di\u00e1kat hallott az osztr\u00e1k komponista. K\u00e9ts\u00e9gtelen azonban, hogy Zselizen akkor m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u00f6tt kocsma, muzsik\u00e1ltak cig\u00e1nyband\u00e1k \u00e9s Schubert sem a bort, sem az egyszer\u0171 emberek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t soha meg nem vetette. Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 teh\u00e1t, mi\u00e9rt csak 1818, azaz a zeneszerz\u0151 els\u0151 zselizi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en tal\u00e1lkozunk n\u00e1la magyaros hat\u00e1st t\u00fckr\u00f6z\u0151 elemekkel.<\/p>\n\n\n\n
Schubert alapvet\u0151en l\u00edrai habitusa, k\u00f6nnyen alkalmazkod\u00f3 alkata lehet\u0151v\u00e9 tette a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb stilisztikai hat\u00e1sok befogad\u00e1s\u00e1t \u00e9s azok \u00f6nn\u00f6n szem\u00e9lyes zenei nyelv\u00e9be olvaszt\u00e1s\u00e1t. Ahogyan zen\u00e9j\u00e9t folyamatosan \u00e1tsz\u00f6vik az osztr\u00e1k, jellegzetesen b\u00e9csi zenei dialektus, \u00fagy k\u00e9s\u0151bb a verbunkos vagy magyaros st\u00edlusjegyek elemei is. Ezek a hat\u00e1sok n\u00e9ha evidensek \u00e9s k\u00f6nnyen kimutathat\u00f3k, gyakrabban azonban mintegy \u00e1lomszer\u0171en k\u00f6sz\u00f6ntenek vissza egy-egy tipikusan schuberti fordulatban. Az alkot\u00f3 g\u00e9niusz ereje Schubertn\u00e9l is el\u0151felt\u00e9tel, hogy a kollekt\u00edv, nemzeti elemek visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9rdemben t\u00e1rgyalhassuk.<\/p>\n\n\n\n
A fentebb taglaltak f\u00e9ny\u00e9ben szeretn\u00e9m lesz\u00f6gezni, hogy el\u0151ad\u00e1som t\u00e1volr\u00f3l sem a teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt, hisz a t\u00e9ma kiel\u00e9g\u00edt\u0151 taglal\u00e1s\u00e1hoz egy h\u00f3napok vagy ak\u00e1r \u00e9vek kem\u00e9ny munk\u00e1j\u00e1t \u00f6sszefoglal\u00f3 vaskos monogr\u00e1fia kellene. Ink\u00e1bb p\u00e9ldaszer\u0171en ragadtam ki n\u00e9h\u00e1ny mesterm\u0171vet Schubert oeuvre-j\u00e9b\u0151l. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az els\u0151 a szerz\u0151 m\u00e1ig egyik legn\u00e9pszer\u0171bb m\u0171vek\u00e9nt sz\u00e1mon tartott D 667 jegyz\u00e9ksz\u00e1mot visel\u0151 A-d\u00far zongora\u00f6t\u00f6s, azaz a Pisztr\u00e1ng\u00f6t\u00f6s. Mint ismeretes, 1819-ben sz\u00fcletett a steyri kir\u00e1ndul\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra. Ez a m\u0171 minden \u00fctem\u00e9ben Schubert egyik legpozit\u00edvabb, legfelh\u0151tlenebb alkot\u00e1sa. Nemcsak egyszer\u0171en ked\u00e9lyes, hanem szipork\u00e1z\u00f3an vid\u00e1m, gondtalan, ar\u00e1nyos \u00e9s szellemes. Ehhez az elragad\u00f3 \u00f6sszbenyom\u00e1shoz a var\u00e1zslatos fels\u0151-ausztriai t\u00e1jon k\u00edv\u00fcl a friss zselizi \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s a folytonosan visszat\u00e9r\u0151, saj\u00e1tosan schuberti m\u00f3don transzform\u00e1lt verbunkosinton\u00e1ci\u00f3k is hozz\u00e1j\u00e1rulnak. Hallgassuk meg el\u0151sz\u00f6r az els\u0151 t\u00e9tel z\u00e1r\u00f3t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, ahol n\u00e9mileg meglepet\u00e9sszer\u0171en, de kor\u00e1ntsem szervetlen benyom\u00e1st keltve, epiz\u00f3dk\u00e9nt ugyan, de m\u00e9g egy r\u00f6vid tov\u00e1bbfejleszt\u00e9st is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk egy ilyen zenei gondolat.<\/p>\n\n\n\n
(1.hangz\u00f3 p\u00e9lda \u2013 Pisztr\u00e1ng\u00f6t\u00f6s, 1.t\u00e9tel z\u00e1r\u00f3t\u00e9m\u00e1ja, Allegro vivace)<\/p>\n\n\n\n
Amint az el\u0151z\u0151 el\u0151ad\u00e1sb\u00f3l kit\u0171nhetett, a verbunkos ezerarc\u00fa. El\u0151ad\u00e1somnak nem c\u00e9lja, hogy m\u00e9lyrehat\u00f3 stilisztikai elemz\u00e9snek vesse al\u00e1 a megsz\u00f3laltatott Schubert-szemelv\u00e9nyeket. Az \u00e1tlagos hall\u00e1s\u00fa zenekedvel\u0151 k\u00f6nnyen felismerheti, mikor melyik arca vagy arcvon\u00e1sa er\u0151sebb a verbunkosnak. Hol a pontozott vagy m\u00e1sk\u00e9ppen feszes ritmus, hol a triola, a bok\u00e1z\u00f3 fordulat, a szesz\u00e9lyes dallamvonal, esetleg a b\u0151vitett szekund a meghat\u00e1roz\u00f3. A k\u00f6vetkez\u0151 id\u00e9zetek: a Pisztr\u00e1ng\u00f6t\u00f6s 5.t\u00e9tel\u00e9t alkot\u00f3 fin\u00e1l\u00e9nak a f\u0151t\u00e9m\u00e1ja \u00e9s a bel\u0151le kifejlesztett z\u00e1r\u00f3t\u00e9ma. Azonnal felt\u0171nik, mi a verbunkos schuberti alkalmaz\u00e1s\u00e1ban egy\u00e9ni \u00e9s megism\u00e9telhetetlen: a hangszerel\u00e9s \u00e9s a fraze\u00e1l\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gain t\u00fal a harm\u00f3niai al\u00e1fest\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n
(2.a-b hangz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k \u2013 Pisztr\u00e1ng\u00f6t\u00f6s, 5.t\u00e9tel f\u0151t\u00e9m\u00e1ja \u00e9s z\u00e1r\u00f3t\u00e9m\u00e1ja, Allegro giusto)<\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9nelmi pontoss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt eml\u00edts\u00fck meg, hogy Franz Schubert els\u0151 zselizi tart\u00f3zkod\u00e1sa 1818. j\u00falius 8-t\u00f3l november 18-ig tartott. Ekkor m\u00e9g az int\u00e9z\u0151 h\u00e1z\u00e1ban lakott. Ezt a 133 napot k\u00f6vette 1824-ben a m\u00e1sodik zselizi h\u00e1zitan\u00edt\u00f3i kiruccan\u00e1s, amely mellesleg anyagilag is igencsak seg\u00edtett a komponist\u00e1nak. A m\u00e1sodik zselizi ottl\u00e9t Schubert \u00e9let\u00e9nek 143 napj\u00e1t tette sz\u00ednesebb\u00e9, \u00e9spedig 1824. m\u00e1jus 26-t\u00f3l okt\u00f3ber 16-ig. Ekkor m\u00e1r m\u00e9lt\u00e1nyosabb b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban volt r\u00e9sze, amit a kast\u00e9lyban kiutalt k\u00fcl\u00f6n szoba is bizony\u00edt.<\/p>\n\n\n\n
Schubert mindk\u00e9t zselizi kik\u00fcldet\u00e9se alatt sz\u00fclettek n\u00e9gykezes vagy k\u00e9tzongor\u00e1s zongoram\u0171vek, alapvet\u0151en didaktikus megfontol\u00e1sb\u00f3l az Eszterh\u00e1zy gr\u00f3fkisasszonyok r\u00e9sz\u00e9re. El\u0151ad\u00e1sunk t\u00e9m\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l a leg\u00e9rdekesebb az 1824-ben, g-mollban kompon\u00e1lt n\u00e9gykezes Magyar Divertiment\u00f3, azaz a Divertissement \u00e0 la hongroise, amelynek Otto Erik Deutsch a 818. sorsz\u00e1mot adta. A klassika.info port\u00e1l szerint ez volt a 19.sz\u00e1zadban Schubert legkedveltebb zongoram\u0171ve. Tegy\u00fck hozz\u00e1, hogy tal\u00e1n \u00e9pp a hangs\u00falyozottan magyaros hangv\u00e9telnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Itt teljesen leplezetlen\u00fcl, s\u0151t programszer\u0171en mutatkozik be a zselizi kocsm\u00e1ban vagy annak k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben tapasztalt zenei nyelvezet \u00e9s ez az egyetlen Schubert-kompozic\u00f3, amelynek nev\u00e9ben szerepel a magyar, eset\u00fcnkben franci\u00e1s \u201ehongroise\u201d megjel\u00f6l\u00e9s. Tegy\u00fck azonban hozz\u00e1, hogy mind a t\u00e9m\u00e1k, mind feldolgoz\u00e1suk a n\u00e9pies jelleget ellenpontozva vagy azzal \u00f6szhangban, \u00e1m egyedien schubertiek \u2013 legyen sz\u00f3 ton\u00e1lis jellegr\u0151l, modul\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, sz\u00f6v\u00e9sm\u00f3dr\u00f3l, hangulatr\u00f3l vagy karakterr\u0151l. A m\u0171 napjainkban is n\u00e9pszer\u0171, dilett\u00e1ns zongorist\u00e1k tucatjai bocs\u00e1tj\u00e1k \u00e1ltala v\u00e9lt vagy val\u00f3s tehets\u00e9g\u00fcket a nagyvil\u00e1g nyilv\u00e1noss\u00e1ga el\u00e9 a YouTube internetes videomegoszt\u00f3 port\u00e1lon.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9ld\u00e1nk a verbunkos szempontj\u00e1b\u00f3l hat\u00e1reset. A D 850 D-d\u00far \u201egasteigi\u201c zongoraszon\u00e1ta utols\u00f3 t\u00e9tel\u00e9nek t\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Ezt a darabot is egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sokhetes fels\u0151-ausztriai \u00e9s salzburgi kir\u00e1ndul\u00e1s ihletett, amelyre Schubertet a nagy p\u00e1rtfog\u00f3, baritonista Michael Vogl vitte el 1825 nyar\u00e1n. Hogy fellelhet\u0151k-e m\u00e9g ebben a pontozott ritmus\u00fa \u00e9s triol\u00e1s folytat\u00e1s\u00fa t\u00e9m\u00e1ban verbunkos elemek olyan m\u00e9rt\u00e9kben, hogy azokat a magyaros hat\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba soroljuk, d\u00f6ntse el a tisztelt hallgat\u00f3. Ha \u00edgy is van, akkor csak indirekt, tudatalatti, messzemen\u0151en intim \u00e9s \u201ek\u00f6d\u00f6s\u00edtett\u201c m\u00f3don, amit Wilhelm Kempff kifinomult el\u0151ad\u00e1sa is al\u00e1h\u00faz.<\/p>\n\n\n\n
(3.hangz\u00f3 p\u00e9lda \u2013 D-d\u00far zongoraszon\u00e1ta, 4.t\u00e9tel t\u00e9m\u00e1ja, Allegro moderato)<\/p>\n\n\n\n
Schubert \u00e9letm\u0171v\u00e9nek egyik legautentikusabban megjelen\u00edtett verbunkosmot\u00edvum\u00e1t a D 934 jegyz\u00e9ksz\u00e1mot visel\u0151 1827-ben keletkezett C-d\u00far heged\u0171-zongorafant\u00e1zi\u00e1ban tal\u00e1ljuk. A darab s\u00falypontja a Sey mir gegr\u00fcsst dalra \u00edrt vari\u00e1ci\u00f3sorozat. Ha az eddig id\u00e9zett p\u00e9ld\u00e1kban a verbunkos-elemek szervesen illeszkednek a t\u00e1rgyalt m\u0171vek alaphangulat\u00e1ba, a C-d\u00far fant\u00e1zi\u00e1ra ez nem \u00e9rv\u00e9nyes, hiszen itt a 2.szakasz Allegrett\u00f3j\u00e1nak verbunkos\u00e1t a szerz\u0151 \u00e9les kontrasztba helyezi a r\u00e1 k\u00f6vetkez\u0151 dalvari\u00e1ci\u00f3kkal \u00e9s a szakaszt megel\u0151z\u0151 lass\u00fa, \u00e9teri bevezet\u00e9ssel. Kiss\u00e9 bizarr m\u00f3don azonban ebben, a k\u00e9sei Schubertre annyira jellemz\u0151en id\u0151tlen \u00e9s \u00e1tszellem\u00fclt Andante molt\u00f3ban is megjelenik a zselizi cig\u00e1nybanda, m\u00e9gpedig a lass\u00fa bevezet\u00e9s v\u00e9g\u00e9n egy cimbalmot \u00e9s hallgat\u00f3t id\u00e9z\u0151 akkordfelbont\u00e1s erej\u00e9ig. Mindez b\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l, de hat\u00e1rozottan a lass\u00fa-friss strukt\u00far\u00e1ra eml\u00e9keztet.<\/p>\n\n\n\n
(4.hangz\u00f3 p\u00e9lda \u2013 C-d\u00far heged\u0171-zongorafant\u00e1zia, Andante molto v\u00e9ge \u00e9s Allegretto eleje)<\/p>\n\n\n\n
El\u00e9rkezt\u00fcnk Schubert \u00e9letm\u0171v\u00e9nek cs\u00facs\u00e1ig, a Nagy jelz\u0151t \u00e9s D 944 jegyz\u00e9ksz\u00e1mot visel\u0151 C-d\u00far szimf\u00f3ni\u00e1ig. Ha ez a darab a szerz\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek kics\u00facsosod\u00e1sa, akkor az els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik t\u00e9tel\u00e9ben fellelhet\u0151 verbunkosinton\u00e1ci\u00f3k egyidej\u0171leg a magyar zenei romantika tal\u00e1n k\u00e9retlen, de ann\u00e1l megtisztel\u0151bb megdics\u0151\u00fcl\u00e9sei. Vegy\u00fck szem\u00fcgyre els\u0151k\u00e9nt az 1.t\u00e9tel mell\u00e9kt\u00e9m\u00e1j\u00e1t. A f\u0151t\u00e9ma triol\u00e1s robog\u00e1s\u00e1nak elcsitul\u00e1sa ut\u00e1n a fuvol\u00e1k \u00e9s klarin\u00e9tok el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban, hatalmas t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l egy olyan m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s m\u00e9lys\u00e9gben transzform\u00e1lt, Schubert szubjekt\u00edv kifejez\u00e9svil\u00e1g\u00e1ba \u00fcltetett verbunkos sz\u00f3lal meg, hogy azt csak Bart\u00f3k \u00e9s a n\u00e9pdal kapcsolat\u00e1nak lesz\u0171rts\u00e9g\u00e9hez, egyedis\u00e9g\u00e9hez tudom hasonlitani. R\u00e1ad\u00e1sul ez a kezdetben szer\u00e9nyen viselked\u0151 dallam r\u00f6videsen egy schubertien katarktikus fokoz\u00e1s alapja lesz.<\/p>\n\n\n\n
(5.hangz\u00f3 p\u00e9lda \u2013 Nagy C-d\u00far szimf\u00f3nia 1.t\u00e9tel\u00e9nek mell\u00e9kt\u00e9m\u00e1ja \u00e9s annak tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se, Allegro ma non troppo)<\/p>\n\n\n\n
V\u00e9gezet\u00fcl a szimf\u00f3nia m\u00e1sodik, Andante con moto t\u00e9tel\u00e9be vess\u00fcnk egy pillant\u00e1st. Annak f\u0151t\u00e9m\u00e1ja ugyanis egy verbunkosszer\u0171 zenei gondolat \u00e9s f\u0151t\u00e9ma min\u0151s\u00e9g\u00e9ben az eg\u00e9sz lass\u00fa t\u00e9tel fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, statikus \u00e9s dinamikus form\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1rozza. Ez a forma egy viszonylag egyszer\u0171en \u00e9rtelmezhet\u0151 szon\u00e1tarond\u00f3. Az oboa \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a klarin\u00e9t \u00e1ltal megsz\u00f3laltatott mel\u00f3dia feszes, \u00e1m b\u00e1natosan lass\u00fa ritmikai l\u00fcktet\u00e9se csak a B t\u00e9ma f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali dolc\u00e9ja idej\u00e9re hallgat el. A t\u00e9tel expressz\u00edv \u00e9s dinamikai s\u00falypontja a f\u0151t\u00e9ma sejtj\u00e9b\u0151l elszabadult, k\u00e9rlelhetetlen szigor\u00fas\u00e1ggal \u00e9s elkeseredett indulattal d\u00fcb\u00f6rg\u0151, pontozott ritmus\u00fa sz\u0171k\u00edtett szeptimakkordok fortissim\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n
(6.a-b hangz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k \u2013 Nagy C-d\u00far szimf\u00f3nia 2.t\u00e9tel\u00e9nek f\u0151t\u00e9m\u00e1ja \u00e9s cs\u00facspontja)<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m megtisztel\u0151 figyelm\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n
Horkay Tam\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n Elhangzott 2010. \u00e1prilis 16-\u00e1n S\u00e1toralja\u00fajhely-<\/em>Sz\u00e9phalomban, a \u201eLavotta \u00e9s kora\u201d zenetudom\u00e1nyi konferencia keret\u00e9ben<\/em>.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eA nemzeti jelleget k\u00fcl\u00f6nben is k\u00f6nnyebb m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sokban meg\u00e9reztetni, mint elemz\u0151 sz\u00f3val megk\u00f6zel\u00edteni.\u201d Ezt a nehezen megc\u00e1folhat\u00f3 kijelent\u00e9st Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n tette 1939-ben, amikor egy tanulm\u00e1ny\u00e1ban…<\/p>\n