Tisztelt h\u00f6lgyeim \u00e9s uraim!<\/p>\n\n\n\n
1.K\u00f6z\u00f6s m\u00e9ltat\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n Izgalmas, de nem egyszer\u0171 feladat k\u00e9t ilyen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, mark\u00e1ns zeneszerz\u0151i egy\u00e9nis\u00e9g tisztelet\u00e9re eml\u00e9kbesz\u00e9det tartani, mint Erkel Ferenc \u00e9s Fryderyk Chopin. Hiszen azont\u00fal, hogy mindketten 1810-ben kezdt\u00e9k el f\u00e9nyes f\u00f6ldi p\u00e1lyafut\u00e1sokat, els\u0151 pillant\u00e1sra nem sok minden k\u00f6ti \u00f6ssze \u0151ket. Nem c\u00e9lom \u00e9s nem is \u00e1ll m\u00f3domban itt \u00e9s most p\u00e1rhuzamos portr\u00e9t k\u00e9sz\u00edteni Erkelr\u0151l \u00e9s Chopinr\u0151l, ennek ellen\u00e9re nem tudok ellen\u00e1llni a cs\u00e1b\u00edt\u00e1snak, hogy bevezet\u00e9s gyan\u00e1nt r\u00f6viden egy\u00fctt besz\u00e9ljek kett\u0151j\u00fckr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Mind Erkel Ferencben, mind Fryderyk Chopinben a zenei romantika egy-egy l\u00e1ngelm\u00e9j\u00e9t tisztelhetj\u00fck, akik \u00e9letm\u0171ve \u00e9s hagyat\u00e9ka haz\u00e1juk zenekult\u00faj\u00e1ra sz\u00e1m\u00e1ra kulcsfontoss\u00e1g\u00fa. Mindketten kit\u0171n\u0151en zongor\u00e1ztak, mindkett\u0151j\u00fck zenei nyelv\u00e9t mark\u00e1nsan befoly\u00e1solta a 19.sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek olasz oper\u00e1ja, konkr\u00e9tan Bellini, \u00e9s valahol mindketten a nagy romantikus forradalmak, szoci\u00e1lis \u00e9s nemzeti mozgalmak rajong\u00f3i, tisztel\u0151i, gyermekei voltak. Chopin, mint tudjuk, kompon\u00e1lt egy Forradalmi et\u00fcd\u00f6t \u00e9s sz\u00e1mtalan m\u0171v\u00e9b\u0151l \u00e1rad az elnyomott lengyel n\u00e9ppel v\u00e1llalt sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, annak sanyar\u00fas\u00e1ga f\u00f6l\u00f6tt \u00e9rzett harag \u00e9s l\u00e1zad\u00e1s. Erkel pedig nemcsak a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3val \u00e9s a B\u00e1nk b\u00e1nnal l\u00e1z\u00edtott \u00e9s szolg\u00e1lta toll\u00e1val a magyar szabads\u00e1g \u00e9s f\u00fcggetlens\u00e9g \u00fcgy\u00e9t, hanem m\u00e9g akkor is zen\u00e9be foglalta e gondolatokat, amikor az orsz\u00e1g k\u00f6zhangulat\u00e1t a gazdagod\u00e1s b\u00e9ke\u00e9veiben m\u00e1r r\u00e9g a kiegyez\u00e9s uralta.<\/p>\n\n\n\n Itt azonban fontos p\u00e1rhuzamok meg is sz\u0171nnek. Chopin alig h\u00fasz\u00e9vesen elhagyta haz\u00e1j\u00e1t \u00e9s mind\u00f6ssze 39 \u00e9vesen, a t\u00fcd\u0151baj \u00e9s szerelmi csal\u00f3d\u00e1sokt\u00f3l sanyargatv\u00e1n a m\u00e1sodik haz\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 francia f\u0151v\u00e1rosban elhunyt. Erkel viszont t\u00f6bb mint k\u00e9tszer olyan hossz\u00fa, 83 \u00e9vet mag\u00e1ba foglal\u00f3 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n alig hagyta el az akkori Magyarorsz\u00e1got \u00e9s oroszl\u00e1nr\u00e9szt v\u00e1llalt minden jelent\u0151s zenei int\u00e9zm\u00e9ny megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, fejleszt\u00e9s\u00e9ben. Tegy\u00fck hozz\u00e1, hogy Chopin \u00e9letm\u0171ve r\u00f6videsen kiemelked\u0151 vil\u00e1gsikerben r\u00e9szes\u00fclt, zongoram\u0171veinek nagy r\u00e9sz\u00e9st m\u00e1ig az eg\u00e9sz vil\u00e1gon j\u00e1tssz\u00e1k, tanulj\u00e1k, magyar\u00e1zz\u00e1k. Erkel Ferenc tehets\u00e9ge viszont legnagyobbr\u00e9szt az opera, a magyar nemzeti opera form\u00e1j\u00e1ban hozott haz\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s legjobb m\u0171veinek nemzetk\u00f6zi siker\u00e9t sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 g\u00e1tolja. Erkel \u201ea\u201d magyar nemzeti romantikus, a magyar zene atyja (minden b\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnk ellen\u00e9re Liszt Ferencet a magyar zene nem tekintheti kiz\u00e1r\u00f3lag saj\u00e1tj\u00e1nak), Chopin pedig nem els\u0151sorban egy lengyel zenei romantikus, nem is a lengyel zene atyja (ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben ink\u00e1bb Moniuszkot emlegetj\u00fck), hanem az egyetemes zenet\u00f6rt\u00e9net egyik legnagyobb egy\u00e9nis\u00e9ge. Igaz, oper\u00e1val ad\u00f3s maradt \u00e9s zsenije csaknem kiz\u00e1r\u00f3lag a zongoramuzsik\u00e1t gazdag\u00edtotta halhatatlan alkot\u00e1sokkal.<\/p>\n\n\n\n 2.Erkel Ferenc<\/strong><\/p>\n\n\n\n Erkel Ferenc csal\u00e1dja Pozsonyb\u00f3l, a 18.sz\u00e1zadv\u00e9g magyarorsz\u00e1gi zenei k\u00f6zpontj\u00e1nak vid\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik. Apja, aki a kis Ferenc els\u0151 zenei oktat\u00f3ja is volt, a B\u00e9k\u00e9s megyei Gyul\u00e1ra ker\u00fclt tan\u00edt\u00f3nak \u00e9s zenei karnagynak. Az \u0151 r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt Erkel kapcsolatba azzal az egyh\u00e1zi hagyom\u00e1nnyal, amely a 18.sz\u00e1zad Magyarorsz\u00e1g\u00e1ban a legig\u00e9nyesebb m\u0171zen\u00e9t k\u00e9pviselte. Ferenc gyorsan haladt a tanul\u00e1ssal. T\u00edz\u00e9ves kor\u00e1ban m\u00e1r n\u00e9ha helyettes\u00edtette apj\u00e1t orgonista min\u0151s\u00e9g\u00e9ben, tizenegy \u00e9vesen pedig el\u0151sz\u00f6r zongor\u00e1zott a gyulai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Nagyv\u00e1radon kezdte el gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1nyait, Tizenk\u00e9t \u00e9vesen a pozsonyi benc\u00e9sekn\u00e9l folytatta a tanul\u00e1st, ahol a morva sz\u00e1maz\u00e1s\u00fa Klein Henrik, a jeles klasszicista komponista szem\u00e9ly\u00e9ben kiv\u00e1l\u00f3 zenei nevel\u0151h\u00f6z jutott. Erkel Pozsonyban ismerkedett meg a nagy b\u00e9csi klasszikusok, a kor mestereinek muzsik\u00e1j\u00e1val, a nagy operakomponist\u00e1kkal, de az \u00fcnnepelt verbunkos szerz\u0151, Bihari J\u00e1nos heged\u0171j\u00e1t\u00e9k\u00e1val is.<\/p>\n\n\n\n Pozsony ut\u00e1n 7 \u00e9vre Kolozsv\u00e1r lett az ifj\u00fa Erkel k\u00f6vetkez\u0151 tart\u00f3zkod\u00e1si helye, ahov\u00e1 17 \u00e9vesen zongoratan\u00e1rnak h\u00edvt\u00e1k. Arr\u00f3l, hogy milyen jelent\u0151sen befoly\u00e1solt\u00e1k Erkel k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t a kolozsv\u00e1ri \u00e9vek, besz\u00e9ljen \u0151 maga: \u201eAmi vagyok, mindent Kolozsv\u00e1ron t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9veimnek k\u00f6sz\u00f6nhetem. Ott m\u0171veltem ki magamat zongoram\u0171v\u00e9sznek, ott tanultam legt\u00f6bbet, ott lelkes\u00edtettek s ott k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k sz\u00edvemre a magyar zene elhanyagolt \u00fcgy\u00e9t, s ott telt meg a sz\u00edvem a szebbn\u00e9l szebb magyar n\u00e9pdalok \u00e1rj\u00e1val…\u201c<\/p>\n\n\n\n A kolozsv\u00e1ri \u00e9vek kapcs\u00e1n Erkel zongoram\u0171v\u00e9szi sikereir\u0151l is sz\u00f3lnunk kell. Virtu\u00f3z zongorista h\u00edre orsz\u00e1gszerte, egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u00f6kben terjedt \u00e9s Liszt Ferenc mellett sok\u00e1ig az els\u0151 magyar zongoram\u0171v\u00e9sznek sz\u00e1m\u00edtott. K\u00fclf\u00f6ldi \u00e9nekesnek vagy hangszeres m\u0171v\u00e9sznek csak \u0151 lehetett a zongorak\u00eds\u00e9r\u0151je, jelent\u0151s zenei \u00e9lm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcle elk\u00e9pzelhetetlen volt. Mai el\u0151ad\u00e1sunk alkalm\u00e1val nem ker\u00fclhetj\u00fck meg Chopin e-moll zongoraverseny\u00e9nek magyarorsz\u00e1gi bemutat\u00f3j\u00e1t 1835 november 1.-\u00e9n. Id\u00e9zz\u00fck a Honm\u0171v\u00e9sz c.lapot: \u201eEzen itt m\u00e9g nem hallatott s \u00faj \u00edzl\u00e9ssel k\u00e9sz\u00fclt hangm\u0171 nemcsak bels\u0151 kellemes minem\u0171s\u00e9g\u00e9re, hanem igen igen helyes el\u0151adat\u00e1s\u00e1ra n\u00e9zve is k\u00f6ztetsz\u00e9st nyert s Erkel urat, mint egyik legjelesebb fortepianist\u00e1nkat, ki a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny j\u00e1tsz\u00e1s p\u00e1ros\u00edt\u00e1s\u00e1nak tudom\u00e1ny\u00e1t oly nagy m\u00e9rt\u00e9kben saj\u00e1tj\u00e1v\u00e1 tudja tenni, \u00f6r\u00f6mmel jutalmazt\u00e1k tapsaikkal a v\u00e1logatott m\u0171\u00e9rt\u0151 hallgat\u00f3k.\u201d B\u00e1r Erkel pont ebben az id\u0151ben indult el dics\u0151s\u00e9ges karmesteri, sz\u00ednh\u00e1zmenedzseri (N\u00e9meth Amad\u00e9 szerint sz\u00ednh\u00e1zi dikt\u00e1tori) \u00e9s operaszerz\u0151i \u00fatj\u00e1n, kedves hangszer\u00e9hez, a zongor\u00e1hoz sosem lett h\u0171tlen.<\/p>\n\n\n\n Erkel szem\u00e9lye 1835 ut\u00e1n eg\u00e9szen 1884-ig, amikor kit\u00fcntett\u00e9k az \u00fajonnan meg\u00e9p\u00fclt Magyar Kir\u00e1lyi Operah\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151zeneigazgat\u00f3i c\u00edm\u00e9vel, elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dott a magyar zenei sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s, a magyar opera vezet\u00e9s\u00e9vel, szervez\u00e9s\u00e9vel vez\u00e9nyl\u00e9s\u00e9vel \u00e9s term\u00e9szetesen zeneszerz\u0151k\u00e9nt is. Ezzel egy\u00fctt nem titok, hogy kor\u00e1ntsem volt minden oper\u00e1ja sikert\u00f6rt\u00e9net. A Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a B\u00e1nk b\u00e1n els\u00f6pr\u0151 sikert arattak ugyan \u00e9s m\u00e1ig az \u00f6sszes magyarul is \u00e9nekl\u0151 operah\u00e1z reperto\u00e1rj\u00e1t alkotj\u00e1k, de a k\u00e9s\u0151bbi alkot\u00e1sokkal Erkel a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s, az alkot\u00f3i keres\u00e9s \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pett \u00e9s bizony ez az \u00fat gyakran bizonyult r\u00f6g\u00f6snek. Az eml\u00edtett k\u00e9t opera legnagyobb er\u00e9nye abban a mesters\u00e9gbeli tud\u00e1sban rejlik, amivel szerz\u0151j\u00fck saj\u00e1t v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9vel \u00f6sszhangban, eredeti m\u00f3don \u00f6tv\u00f6zte a korabeli k\u00fclf\u00f6ldi oper\u00e1k bev\u00e1lt dramaturgiai \u00e9s st\u00edlusbeli pozit\u00edvumait a verbunkossal, a saj\u00e1tosan magyar zenei gondolkod\u00e1ssal \u00e9s az aktu\u00e1lis k\u00f6zhangulat, a t\u00e1rsadalmi korszellem k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel.<\/p>\n\n\n\n R\u00f6videsen azonban felt\u0171nt Richard Wagner a maga \u00fajn\u00e9met agresszivit\u00e1s\u00e1val, f\u00fclledten erotikus kromatik\u00e1j\u00e1val \u00e9s v\u00e9gtelen dallamaival, ami alapvet\u0151en megrengette az akkori operavil\u00e1got. Nem csoda, hogy Erkel sok\u00e1ig nem engedte a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zba Wagner zen\u00e9j\u00e9t, \u201ef\u00e9ltve a zsenge magyar oper\u00e1t a n\u00e9met mester monument\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9t\u0151l\u201d (Kod\u00e1ly). Erkel azonban zeneszerz\u0151k\u00e9nt nem vonhatta ki mag\u00e1t teljesen Wagner hat\u00e1sa al\u00f3l, amir\u0151l a D\u00f3zsa Gy\u00f6rgyt\u0151l kezdve t\u00f6bb oper\u00e1j\u00e1nak partit\u00far\u00e1ja tan\u00faskodik. Wagner \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban viszont nagyon neh\u00e9z operaszerz\u0151k\u00e9nt alkotni, err\u0151l sokan mes\u00e9lhetn\u00e9nek. Az sem elhanyagolhat\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy a B\u00e1nk b\u00e1n ut\u00e1n Erkel egyre nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben folyamodott a szerz\u0151i munkamegoszt\u00e1shoz, fiaira egyre t\u00f6bb feladatot r\u00f3tt a sz\u00f3lamok, a harm\u00f3ni\u00e1k kidolgoz\u00e1sa, a hangszerel\u00e9s ter\u00e9n \u2013 ennek kapcs\u00e1n emlegetj\u00fck ma az Erkel-m\u0171helyt \u2013 \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul az Istv\u00e1n kir\u00e1ly m\u00e1r nagyr\u00e9szt nem is Ferenc, az apa, hanem Gyula, a fi\u00fa m\u0171ve.<\/p>\n\n\n\n T\u00e9rj\u00fcnk vissza az Erkel halhatatlans\u00e1g\u00e1t megalapoz\u00f3 remekm\u0171vekhez, a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3hoz \u00e9s a B\u00e1nk b\u00e1nhoz. Mindhett\u0151 sz\u00f6vegk\u00f6nyv\u00e9t Egressy B\u00e9ni \u00edrta, nagy sz\u00ednpadi tapasztalattal \u00e9s \u00e9rz\u00e9kkel. Az els\u0151 igazi nagy \u00e9s id\u0151t\u00e1ll\u00f3 siker a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 bemutat\u00e1sa volt 1844-ben. Egyik alapja term\u00e9szetesen a politikai id\u0151szer\u0171s\u00e9g, hisz a forradalom fel\u00e9 tart\u00f3 nemzeti mozgalomnak ugyanazt mondta, mint It\u00e1li\u00e1ban Verdi Nabucc\u00f3ja. M\u00e1sr\u00e9szt vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a sok, t\u00f6bbnyire dilett\u00e1ns k\u00eds\u00e9rlet ut\u00e1n egy gazdag zenei tapasztalat birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 szerz\u0151 v\u00e1llalta a magyar nyelv\u0171, s\u0151t a magyar nyelvb\u0151l kifejlesztett zeneis\u00e9g\u0171, eg\u00e9sz estet bet\u00f6lt\u0151 opera meg\u00edr\u00e1s\u00e1t. Ha a kritikusok j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t nem is, a reformkori Pest \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a vid\u00e9k k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t azonnal megh\u00f3ditotta a Hunyadi. 1852-t\u0151l Aradon, Nagyv\u00e1radon, Temesv\u00e1ron, Gyul\u00e1n, Kolozsv\u00e1rott, k\u00e9s\u0151bb Kass\u00e1n, Miskolcon, Pozsonyban j\u00e1tssz\u00e1k nagy sikerrel az oper\u00e1t. Az 1844-es pesti bemutat\u00f3ra \u00edgy eml\u00e9kezik \u00c1br\u00e1nyi Korn\u00e9l, a szemtan\u00fa: \u201eMint fiatal jur\u00e1tus \u00e9ltem akkor Pesten s nem felejtem el soha a r\u00e9gi Nemzeti Szinh\u00e1z n\u00e9z\u0151ter\u00e9nek akkori k\u00e9p\u00e9t, sem a ked\u00e9lyek s lelkesed\u00e9snek azt az \u00f3ri\u00e1s felkavarod\u00e1s\u00e1t, mely az els\u0151 el\u0151ad\u00e1s ut\u00e1n az eg\u00e9sz v\u00e1roson er\u0151tt vett. (\u2026) Mikor az els\u0151 felvon\u00e1s v\u00e9g\u00e9n el\u0151sz\u00f6r csend\u00fclt fel a Meghalt a cselsz\u00f6v\u0151 kezdet\u0171 s m\u00e9g ma is mindig felvillanyoz\u00f3 kar\u00e9nek (\u2026) a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g t\u00f6megesen felkelt hely\u00e9r\u0151l, kend\u0151ket, kalapokat lobogtatott s z\u00fagta az \u00e9ljeneket. Mikor pedig a f\u00fcgg\u00f6ny leg\u00f6rd\u00fclt, t\u00f6bbsz\u00f6r k\u00f6vetelte a kar ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9t, a szerz\u0151t pedig sz\u00e1mtalanszor h\u00edvta a l\u00e1mp\u00e1k el\u00e9.\u201d<\/p>\n\n\n\n Jelent\u0151s remekm\u0171 az opera legfontosabb zenei t\u00e9m\u00e1it megel\u0151legez\u0151 nyit\u00e1nya, amelyet \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is szimfonikus koncertek m\u0171sor\u00e1ra szoktak t\u0171zni. De az opera egyes r\u00e9szei cig\u00e1nyband\u00e1k, katonazenekarok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel a n\u00e9pnek is ismer\u0151ss\u00e9 v\u00e1ltak. Ilyen \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u0171 r\u00e9szek p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1r sz\u00f3ba ker\u00fclt Meghalt a cselsz\u00f6v\u0151 kezdet\u0171 indul\u00f3 vagy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1ncbet\u00e9t feladat\u00e1t ell\u00e1t\u00f3, minden id\u0151k tal\u00e1n legszellemesebb verbunkos zen\u00e9je, a Palot\u00e1s. Elt\u00e1ncolni ugyan most nem tudjuk, de zongora\u00e1tiratban meghallgathatjuk Marik Erzs\u00e9betnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, akit most nagy tisztelettel \u00e9s szeretettel felk\u00e9rek a Palot\u00e1s el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e1mosan kezdem\u00e9nyezt\u00e9k a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, p\u00e9ld\u00e1ul Liszt Ferenc Weimarban. Sajnos t\u00f6bb ilyen kezdem\u00e9nyez\u00e9s anyagi okok miatt hi\u00fasult meg, ugyanis a sokgyermekes Erkel k\u00e9ptelen volt el\u0151teremteni a tetemes m\u00e1sol\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geket. Igen, akkoriban m\u00e9g nem a zeneszerz\u0151 kapott szerz\u0151ig jogd\u00edjat, ha egy m\u0171v\u00e9t el\u0151adt\u00e1k, hanem a szerz\u0151nek kellett m\u00e9lyen a zseb\u00e9be ny\u00falnia, hogy m\u0171v\u00e9t el\u0151adhass\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A Hunyadi ut\u00e1n 17 \u00e9vet kellett v\u00e1rni a k\u00f6vetkez\u0151 Erkel-oper\u00e1ra. Amikor azonban \u00fajra megsz\u00f3lalt, \u00e9letm\u0171ve leg\u00e9rt\u00e9kesebb darabj\u00e1val, a B\u00e1nk b\u00e1nnal l\u00e9pett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Katona J\u00f3zsef t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1m\u00e1j\u00e1nak \u00e9pp\u00fagy nincs p\u00e1rja a magyar irodalomban, mint Erkel oper\u00e1j\u00e1nak a magyar zen\u00e9ben. A B\u00e1nk b\u00e1n f\u00e9lre\u00e9rthetetlen v\u00e1dirat mindennem\u0171 zsarnoks\u00e1g ellen, Erkel addigi eredm\u00e9nyeinek sikeres \u00f6sszegz\u00e9se \u00e9s a korai magyar operairodalom betet\u0151z\u00e9se, mely m\u00e1r mag\u00e1ban hordozza a zen\u00e9s n\u00e9pszinm\u0171 cs\u00edr\u00e1it. Erkel itt egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 magass\u00e1gokba emelte a verbunkos zen\u00e9t. Melodikus invenci\u00f3j\u00e1nak legmeggy\u0151z\u0151bb bizony\u00edt\u00e9kaival szolg\u00e1l, lelem\u00e9nyess\u00e9g\u00e9nek sz\u00e1mos gy\u00f6ngyszem\u00e9ben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet az ut\u00f3kor. Zenekari hangszerr\u00e9 avatja a cimbalmot \u00e9s a citer\u00e1t, tov\u00e1bb t\u00f6k\u00e9letes\u00edti a magyar \u00e9nekbesz\u00e9det.<\/p>\n\n\n\n Csak\u00fagy, mint a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3, a B\u00e1nk b\u00e1n is sikeresen \u00f6tv\u00f6zi a magyaros von\u00e1sokat a korabeli olasz \u00e9s francia operadramaturgi\u00e1val. A B\u00e1nk b\u00e1nt 1861. m\u00e1rcius 9-\u00e9n mutatt\u00e1k be, s a szerz\u0151 \u00fcnnepl\u00e9se fel\u00e9rt egy politikai demonstr\u00e1ci\u00f3val. Most m\u00e1r a kor\u00e1bban k\u00e9tked\u0151 kritik\u00e1k is megh\u00f3doltak. Az opera ma m\u00e1r 149 \u00e9ve \u00e1lland\u00f3an m\u0171soron van, magyarorsz\u00e1gi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi el\u0151ad\u00e1sainak sz\u00e1ma imm\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n meghaladta az ezret.<\/p>\n\n\n\n A B\u00e1nk b\u00e1n ut\u00e1n Erkel 1885-ig tov\u00e1bbi \u00f6t oper\u00e1t kompon\u00e1lt: a Sarolta c.kiss\u00e9 elsiker\u00fclt v\u00edgoper\u00e1t, a D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy\u00f6t, a Brankovics Gy\u00f6rgy\u00f6t, a N\u00e9vtelen h\u0151s\u00f6ket \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az Istv\u00e1n kir\u00e1lyt. Tette ezt egyre ink\u00e1bb fiaival k\u00f6z\u00f6sen, egyre n\u00f6vekv\u0151 bels\u0151 k\u00e9tked\u00e9ssel, bizonytalankod\u00f3 \u00fatkeres\u00e9ssel. N\u0151tt a magyaros deklam\u00e1ci\u00f3 szerepe, a verbunkos hagyom\u00e1nyb\u00f3l mer\u00edtett magyaros mot\u00edvumok ar\u00e1nya. Dobszay L\u00e1szl\u00f3 szerint az elbizonytalanod\u00e1snak nem els\u0151sorban szem\u00e9lyi okai vannak, hanem az 1840-as \u00e9vekben m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171 zenei v\u00e1laszok tarthat\u00f3s\u00e1ga cs\u00f6kkent az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val \u00e9s min\u00e9l ink\u00e1bb t\u00e1volodott a zene a b\u00e9csi klasszicizmus vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l, ann\u00e1l ink\u00e1bb fenyegetett a vesz\u00e9ly, hogy a magyaros t\u00e9telek voltak\u00e9ppen sz\u00edm\u0171bet\u00e9tek sorozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatj\u00e1k az opera-dr\u00e1m\u00e1t. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fent eml\u00edtett oper\u00e1kban, f\u0151leg a Brankovics Gy\u00f6rgyben ne t\u0171nn\u00e9nek fel egyre-m\u00e1sra messzemen\u0151en mesteri megold\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n Erkel \u00e9letm\u0171v\u00e9nek m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1n\u00e1l nem feledkezhet\u00fcnk meg a Filharm\u00f3niai T\u00e1rsas\u00e1g 1853-ban t\u00f6rt\u00e9nt megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott f\u0151szerepr\u0151l. Nem kisebb horderej\u0171 az Orsz\u00e1gos Dal\u00e1regyes\u00fclet l\u00e9trehoz\u00e1sa 1868-ban, amely Erkelt f\u0151karmesterr\u00e9 v\u00e1lasztotta. Ett\u0151l fogva Erkel neve elv\u00e1laszthatatlan lett a dal\u00e1rdamozgalomt\u00f3l, f\u00e1radhatatlanul seg\u00edtette azt szervez\u00e9ssel, nevel\u00e9ssel, betan\u00edt\u00e1ssal \u00e9s vez\u00e9nyl\u00e9ssel. De az 1875-ben megalakult Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Zeneakad\u00e9mi\u00e1nak, a mai Liszt Ferenc Zenem\u0171v\u00e9szeti Egyetem el\u0151dj\u00e9nek is igazgat\u00f3ja \u00e9s rendes tan\u00e1ra lett Erkel Ferenc. \u00c1br\u00e1nyi Korn\u00e9l szerint mindenki tisztelte \u00e9s szerette, mert nem a fegyelmi szab\u00e1lyok \u00e9s a hivatalos fens\u0151bbs\u00e9g merev rendeleteivel, hanem a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bizalom vonz\u00f3 erej\u00e9vel igazgatott. De Erkel mindezeken t\u00fal kora m\u00e1sodik legjobb sakkoz\u00f3ja is volt Sz\u00e9n J\u00f3zsef ut\u00e1n, a Pesti Sakk-k\u00f6r aleln\u00f6ke \u00e9s k\u00e9s\u0151bb eln\u00f6ke. S v\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban, ahogy ez \u00e1ltal\u00e1nosan ismert, Erkel Ferenc nemzeti im\u00e1nk, a Himnusz megzen\u00e9s\u00edt\u0151je is. 83 \u00e9vesen, nagyfok\u00fa sz\u00edvgyenges\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben hunyt el a Sv\u00e1bhegyen 1893. j\u00fanius 15-\u00e9n. A Kerepesi temet\u0151ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomba j\u00fanius 18-\u00e1n, a Himnusz hangjai mellett.<\/p>\n\n\n\n \u00d6r\u00f6k tisztelet eml\u00e9k\u00e9nek!<\/p>\n\n\n\n 3.Fryderyk Chopin<\/strong><\/p>\n\n\n\n Fryderyk Chopint ak\u00e1r a romantika egyik szimb\u00f3lum\u00e1nak is nevezhetj\u00fck, pedig paradox m\u00f3don alig ismerte a romantika el\u0151k\u00e9szit\u0151it \u00e9s els\u0151 mestereit. A felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a racionalizmus jegy\u00e9ben nevelkedett \u00e9s a romantikus m\u0171v\u00e9szetet programszer\u0171en soha nem deklar\u00e1lta, elt\u00e9r\u0151en nagy kort\u00e1rsait\u00f3l, Schumannt\u00f3l, Berliozt\u00f3l vagy Lisztt\u0151l. Mint tudjuk, Chopin szinte kiz\u00e1r\u00f3lag zongor\u00e1ra kompon\u00e1lt, csakis a zongora hangz\u00e1s\u00e1ban gondolkodott, teljesen azonosult a hangszer lehet\u0151s\u00e9geivel. (Nem hi\u00e1ba nevezz\u00fck a zongora k\u00f6lt\u0151j\u00e9nek!) Saj\u00e1tosan egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e1ban sokfajta hat\u00e1s \u00f6tv\u00f6z\u0151dik. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck tal\u00e1ljuk a brili\u00e1ns zongoramuzsika kismestereit, p\u00e9ld\u00e1ul John Fieldet, aki a nokt\u00fcrn atyjak\u00e9nt is ismert. Az olasz opera nagymestereit, els\u0151sorban Bellinit \u00e9s a karakteresen hull\u00e1mz\u00f3, d\u00edszes belcant\u00f3t, aminek zongor\u00e1ra idom\u00edtott v\u00e1ltozata Chopin nyelvezet\u00e9nek egyik pill\u00e9re. De ugyan\u00fagy Mozartot a forma \u00e1ttetsz\u0151 tisztas\u00e1ga, a gyeng\u00e9d elegancia \u00e1ltal, ami viszont gyakran, egyfajta szinte m\u00e1r brut\u00e1lis er\u0151 folyt\u00e1n megt\u00f6rik. V\u00e9g\u00fcl sz\u00f3ljunk Johann Sebastian Bach v\u00e1ltozatos, \u00e1tt\u00e9teles hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l a kor\u00e1lszer\u0171 mozzanatokban, a prel\u00fcdszer\u0171 motivikus fejleszt\u00e9sekben vagy a mesterien elhelyezett szekvenci\u00e1kban.<\/p>\n\n\n\n Nem tisztem, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 percekben r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1st adjak Chopin st\u00edlus\u00e1r\u00f3l, elmes\u00e9ljem \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t vagy \u00f6sszefoglaljam \u00e9letm\u0171v\u00e9t. Ehelyett engedelm\u00fckkel hangosan elgondolkodok arr\u00f3l, mi\u00e9rt is szeretem j\u00f3magam Chopint. Kezdj\u00fck tal\u00e1n azzal, hogy Chopint nagyon k\u00f6nny\u0171 f\u00e9lre\u00e9rteni. Aki csak n\u00e9h\u00e1ny n\u00e9pszer\u0171 kering\u0151t vagy a cisz-moll Fantaisie-Impromptut hallotta t\u0151le, abban kialakulhat egy torz k\u00e9p, s ak\u00e1r a szentimentalizmus gyan\u00faja is felmer\u00fcl. Pedig a zongora k\u00f6lt\u0151je az egyetemes zenei kifejez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit kutatv\u00e1n elk\u00e9peszt\u0151 m\u00e9lys\u00e9gekig \u00e9s magass\u00e1gokig jutott \u2013 \u00e9s nemcsak utols\u00f3 m\u0171veiben. Egyetlen, f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb k\u00edm\u00e9letesen kezelt hangszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel n\u00e9h\u00e1ny perc leforg\u00e1sa alatt t\u00f6bbet k\u00f6z\u00f6lhet vel\u00fcnk, mint m\u00e1sok egy \u00f3ri\u00e1siv\u00e1 duzzasztott szimfonikus zenekar \u00e1ltal megsz\u00f3laltatott t\u00f6bb\u00f3r\u00e1nyi hangt\u00f6meggel. Persze nem \u00e1ll sz\u00e1nd\u00e9komban megk\u00e9rd\u0151jelezni Mahler, Wagner vagy Bruckner ilyen ir\u00e1ny\u00fa v\u00edvm\u00e1nyai, m\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert magam is nagyon szeretem \u0151ket. <\/p>\n\n\n\n Chopin azonban gy\u00f6keresen m\u00e1s. \u0150 a \u201ekevesebb t\u00f6bb\u201d elv alapj\u00e1n, a kisform\u00e1k \u00e9s az abszol\u00fat zene lehet\u0151s\u00e9geit maxim\u00e1lisan kiakn\u00e1zva \u00e9nekel nek\u00fcnk a honv\u00e1gyr\u00f3l, a t\u00fcd\u0151bajr\u00f3l, a szerelemr\u0151l, a forradalomr\u00f3l, a szenved\u00e9sr\u0151l. \u00c9rdekes m\u00f3don az els\u0151 k\u00e9t igaz\u00e1n nagy alkot\u00e1s, a m\u00e9g Lengyelorsz\u00e1gban kompon\u00e1lt e-moll \u00e9s f-moll zongoraversenyek a legb\u0151besz\u00e9d\u0171bbek, leghosszabbak. Itt m\u00e1r a mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s minden fort\u00e9ly\u00e1val felv\u00e9rtezve mutatkozik be nek\u00fcnk Chopin – kiv\u00e9ve a n\u00e9mileg naiv zenekari k\u00eds\u00e9retet, de ezt az egy fogyat\u00e9koss\u00e1g\u00e1t \u00e9n sz\u00edvesen eln\u00e9zem. A mozarti krist\u00e1ly-klasszicizmus romantikus reinkarn\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt becs\u00fcl\u00f6m a k\u00e9t versenym\u0171vet \u00e9s egyszer\u0171en k\u00e9ptelen vagyok \u0151ket megunni. M\u00e9g akkor is, ha szerz\u0151j\u00fck a k\u00e9s\u0151bbiekben, m\u00e1r P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 emigr\u00e1nsk\u00e9nt j\u00f3val fajs\u00falyosabb \u00e9s t\u00f6m\u00f6rebb darabokkal jeleskedett.<\/p>\n\n\n\n Vegy\u00fck a k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl hatvan maz\u00fark\u00e1t, ennek a lengyel n\u00e9pi t\u00e1ncnak a m\u0171v\u00e9szi megdics\u0151\u00fcl\u00e9seit. Van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck nyersebb hangv\u00e9tel\u0171, n\u00e9piesen spont\u00e1n, van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck nemes f\u00e1jdalommal tel\u00edtett, b\u00e1josan kifinomult, de mer\u00e9szen k\u00eds\u00e9rletez\u0151 is, p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00edres kromatikus a-moll, amely a term\u00e9szetes moll hatodik fok\u00fa szextakkordj\u00e1val indul \u00e9s z\u00e1rul. A Chopin-mazurk\u00e1k legjelent\u0151sebb tov\u00e1bbfejleszt\u0151je mintegy f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb a nagy orosz misztikus Szkrjabin volt. Hallgassuk most meg az op.7-es a-moll mazurk\u00e1t, amely nemes egyszer\u0171s\u00e9g\u0171 dallam\u00e1val, fennk\u00f6lt melank\u00f3li\u00e1j\u00e1val s helyenk\u00e9nt mark\u00e1nsabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 n\u00e9piess\u00e9g\u00e9vel t\u0171nik ki.<\/p>\n\n\n\n Az eredetileg arisztokratikus, ugyancsak lengyel eredet\u0171, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes jelleg\u0171 polon\u00e9zb\u00f3l hat mesteri darabot kompon\u00e1lt Chopin. Szint\u00e9n t\u00f6bbf\u00e9le vil\u00e1got tal\u00e1lunk k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul egy h\u0151siesen patetikus c-moll polon\u00e9zt, egy szigor\u00fa, szinte m\u00e1r brut\u00e1lisan vad fisz-moll polon\u00e9zt, egy konvencion\u00e1lis, de nagyon ihletett A-d\u00fart polon\u00e9zt, a virtu\u00f3zan sz\u00e1rnyal\u00f3, m\u00e9lt\u00e1n n\u00e9pszer\u0171 Asz-d\u00far polon\u00e9zt vagy az egyszerre h\u0151sies \u00e9s k\u00e9telked\u0151 cisz-moll polon\u00e9zt a maga elv\u00e1gy\u00f3d\u00f3 \u00e9s elragad\u00f3, pazar harm\u00f3ni\u00e1j\u00fa k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sz\u00e9vel. A szint\u00e9n Asz-d\u00farban fogant polon\u00e9z-fant\u00e1zia egyik kedvencem, Chopin k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl legb\u00e1trabban el\u0151retekint\u0151, megd\u00f6bbent\u0151en \u00fajszer\u0171, rejtelmes hangulat\u00fa szerzem\u00e9nye, de erre k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g visszat\u00e9r\u00fcnk. A kering\u0151k, ahogy arra m\u00e1r c\u00e9loztam, Chopin legink\u00e1bb szalonszer\u0171 alkot\u00e1sai \u2013 \u00e1m a brili\u00e1ns szipork\u00e1z\u00e1s k\u00f6nt\u00f6se alatt itt is felt\u0171nnek m\u00e9lab\u00fas, meglep\u0151, j\u00f6v\u0151be tekint\u0151 momentumok.<\/p>\n\n\n\n Ezekben a t\u00e1ncform\u00e1kban sz\u00e1mtalan b\u00e1j \u00e9s gy\u00f6ngyszem tal\u00e1lhat\u00f3. Magam azonban jobban kedvelem a konkr\u00e9t t\u00e1ncgesztust\u00f3l mentes, megszabott ritmikus s\u00e9m\u00e1kat n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 m\u0171veket. P\u00e9ld\u00e1ul a prel\u00fcd\u00f6k lakonikus r\u00f6vids\u00e9g\u00e9t \u00e9s az \u00e1ltaluk teremtett, bizarr kifejez\u0151er\u0151vel tel\u00edtett zenei univerzumot. A 24 prel\u00fcd a kvintk\u00f6r logik\u00e1ja alapj\u00e1n, azonos el\u0151jegyz\u00e9s\u0171 d\u00far \u00e9s moll hangnemek v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1val fokozatosan bej\u00e1rja a ton\u00e1lis zene eg\u00e9sz hangnemi birodalm\u00e1t, minden re\u00e1lis hangnemben egy darabot vagy ink\u00e1bb darabocsk\u00e1t alkotv\u00e1n. A 24 prel\u00fcd enn\u00e9lfogva szerves eg\u00e9szet alkot \u00e9s el\u0151ad\u00e1sukat csak egyv\u00e9gt\u00e9ben tudom elk\u00e9pzelni. Most viszont kiv\u00e9telt tesz\u00fcnk \u00e9s Chopin st\u00edlus\u00e1nak szeml\u00e9ltet\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 prel\u00fcd\u00f6t fogunk meghallgatni: a m\u00e9lab\u00fas, lass\u00fa, kromatikusan f\u00e1jdalmas e-moll prel\u00fcd\u00f6t, a naiv egyszer\u0171s\u00e9g\u0171 zenei mott\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 A-d\u00far prel\u00fcd\u00f6t \u00e9s v\u00e9g\u00fcl Chopin egyik brutalit\u00e1ssal hat\u00e1ros expressz\u00edv kileng\u00e9s\u00e9t, a g-moll prel\u00fcd\u00f6t.<\/p>\n\n\n\n Az et\u00fcd\u00f6kb\u0151l ugyancsak 24-et kompon\u00e1lt Chopin, k\u00e9t sorozatban. Sem el\u0151tte, sem ut\u00e1na nem kompon\u00e1lt senki ilyen k\u00f6lt\u0151i, \u00e1tszellem\u00fclt, \u201etechnikai gyakorlatokat\u201c. Ha a k\u00e9t zongoraverseny Mozart romantikus megtestes\u00fcl\u00e9se, a 24 et\u00fcdben mintha Johann Sebastian Bach \u00f6lt\u00f6tt volna 19.sz\u00e1zadi testet. A barokk motorika, a zseni\u00e1lisan alkalmazott szekvenci\u00e1k, az elvont mozg\u00e1s var\u00e1zsa \u00e9s a kimer\u00edthetetlen\u00fcl gazdag chopini harm\u00f3niavil\u00e1g teszik ezt a k\u00e9t tizenk\u00e9t et\u00fcdb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozatot a zongoramuzsika gy\u00f6ngyszem\u00e9v\u00e9. Egy koncerten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 el\u0151ad\u00e1suk annak a bizony\u00edt\u00e9ka, hogy az illet\u0151 zongoram\u0171v\u00e9sz megh\u00f3d\u00edtotta az el\u0151ad\u00f3i Parnasszumot. Tal\u00e1lunk azonban k\u00f6z\u00f6tt\u00fck alapvet\u0151en l\u00edrait is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00edres E-d\u00far et\u00fcd\u00f6t..<\/p>\n\n\n\n Tov\u00e1bbi Chopin-cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9ny a k\u00e9t tucatnyi nokt\u00fcrn, az \u201e\u00e9jjeli zen\u00e9k\u201d. Sokan \u00edrtak m\u00e9g a szerz\u0151 ut\u00e1n nokt\u00fcrn\u00f6ket, de ilyen po\u00e9zissel, ilyen gazdag zenei tartalommal; ilyen \u00e1lomszer\u0171 atmoszf\u00e9r\u00e1val, hasonl\u00f3 sz\u00e9lesen kibontott, opera\u00e1ri\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 mel\u00f3di\u00e1kkal vagy a bonyolult k\u00eds\u00e9r\u0151figur\u00e1k egyens\u00faly\u00e1val m\u00e1r soha. Nem ritk\u00e1n \u00f6t percbe s\u0171r\u00edtett emberi dr\u00e1m\u00e1k ezek a nokt\u00fcrn\u00f6k, els\u00f6pr\u0151 \u00e9rzelmi kit\u00f6r\u00e9st kifejez\u0151 k\u00f6z\u00e9pr\u00e9sszel. Pontosan ilyen nokt\u00fcrn az op.27-es No.1-es cisz-moll, amelyre valamennyi itt elhangzott le\u00edr\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9h\u00e1ny mondat a \u2013 legal\u00e1bbis chopini l\u00e9pt\u00e9kkel \u2013 terjedelmesebb form\u00e1j\u00fa scherz\u00f3kr\u00f3l \u00e9s ballad\u00e1kr\u00f3l. Chopin mindkett\u0151b\u0151l n\u00e9gyet kompon\u00e1lt. A ciklikus szon\u00e1ta rendj\u00e9b\u0151l kiragadott scherz\u00f3kat r\u00e9szben Mendelssohn ilyen jelleg\u0171 remekm\u0171vei ihlett\u00e9k. Hozz\u00e1m a b-moll scherzo g\u00e1l\u00e1ns virtuozit\u00e1sa, magasztosan \u00e1rad\u00f3 boldogs\u00e1ghangja \u00e9s a cisz-moll scherzo elt\u00f6k\u00e9lt p\u00e1tosza \u00e1llnak a legk\u00f6zelebb. A n\u00e9gy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ballad\u00e1t val\u00f3szin\u0171leg Adam Mickiewicz irodalmi ballad\u00e1i ihlett\u00e9k, de minden tov\u00e1bbi r\u00e9szletet illet\u0151en csak tal\u00e1lgathatunk. Igaz, megjelentek \u00f6nk\u00e9nyes programmagyar\u00e1zatok, de a szerz\u0151 ezeket sohasem er\u0151s\u00edtette meg. Sz\u00e1momra az utols\u00f3, f-moll ballada a \u201eprimus inter pares\u201c, els\u0151 az egyenl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt. F\u0151t\u00e9m\u00e1ja a zenet\u00f6rt\u00e9net egyik legszebb mel\u00f3di\u00e1ja; k\u00fcl\u00f6n megeml\u00edtend\u0151 a m\u0171 feledhetetlen sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 \u00e9s katarktikus k\u00f3d\u00e1ja. Mellesleg a Chopin-k\u00f3d\u00e1k katarzisai \u00f6nmagukban is meg\u00e9rnek egy mis\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Nem ker\u00fclhetj\u00fck meg a formailag legnagyobb l\u00e9pt\u00e9k\u0171 n\u00e9gyt\u00e9teles szon\u00e1t\u00e1tat sem. Az ifj\u00fakori, figyelemre m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don k\u00eds\u00e9rletez\u0151 c-moll szon\u00e1t\u00e1n k\u00edv\u00fcl Chopint\u0151l k\u00e9t ilyen m\u0171vet ismer\u00fcnk. M\u00e9lt\u00e1n h\u00edres a b-moll szon\u00e1ta halhatatlan gy\u00e1szindul\u00f3ja, amelynek f\u00fav\u00f3szenekari v\u00e1ltozat\u00e1val helyenk\u00e9nt val\u00f3di temet\u00e9seken is tal\u00e1lkozhatunk. A hallatlanul koncentr\u00e1lt, bossz\u00faszomjas \u00e9s k\u00eds\u00e9rteties szon\u00e1t\u00e1n egyfajta l\u00e1zas \u00f6nk\u00edv\u00fclet hat\u00e1s\u00e1t fedezhetj\u00fck fel. A h-moll szon\u00e1t\u00e1t sokkal l\u00edraibb, rapszodikusabb, szel\u00eddebb szenved\u00e9lyess\u00e9g jellemzi. Ebb\u0151l a m\u0171b\u0151l az utols\u00f3 t\u00e9tel hatnyolcadban \u00e1rad\u00f3, \u00e9nekl\u0151 sz\u00e1guld\u00e1s\u00e1t kedvelem a legink\u00e1bb. De az egy\u00e9bk\u00e9nt szigor\u00fa szon\u00e1taform\u00e1ban \u00edr\u00f3dott f-moll fant\u00e1zia, amely a legenda szerint George Sand \u00e9s Chopin konfliktus\u00e1t dolgozza fel, szint\u00e9n vetekszik a szon\u00e1t\u00e1k dr\u00e1mai erej\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n V\u00e9gezet\u00fcl ejts\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t az Asz-d\u00far polon\u00e9z-fant\u00e1zi\u00e1r\u00f3l, amelyet r\u00f6videsen meghallgathatunk. Chopin utols\u00f3 nagyobb l\u00e9legzet\u0171 m\u0171ve ez, id\u0151tartama tizenk\u00e9t perc. A polon\u00e9z ritmusa \u00e9s t\u00e1ncgesztusa csak elv\u00e9tve jelenik meg benne. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, motivikus fejleszt\u00e9sei meglep\u0151en \u00fajszer\u0171 modelleket vet\u00edtenek el\u0151re, de \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 harm\u00f3ni\u00e1i is a b\u00e9k\u00e9tlen keres\u00e9s hangulat\u00e1t m\u00e9ly\u00edtik el. A darabnak van egy sejtelmesen titokzatos, f\u00e1tyolos ragyog\u00e1sa, hirtelen kit\u00f6r\u00e9sekkel \u00e9s csendes medit\u00e1ci\u00f3kkal f\u0171szerezve, amelyeknek a mindent els\u00f6pr\u0151 k\u00f3da hatalmas apote\u00f3zisa vet v\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n Ennyit szerettem volna Chopinr\u0151l elmondani \u00d6n\u00f6knek. A tov\u00e1bbiakban engedj\u00fck \u00e1t a sz\u00f3t a zen\u00e9nek. A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m megtisztel\u0151 figyelm\u00fcket.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Tisztelt h\u00f6lgyeim \u00e9s uraim! 1.K\u00f6z\u00f6s m\u00e9ltat\u00e1s Izgalmas, de nem egyszer\u0171 feladat k\u00e9t ilyen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, mark\u00e1ns zeneszerz\u0151i egy\u00e9nis\u00e9g tisztelet\u00e9re eml\u00e9kbesz\u00e9det tartani, mint Erkel Ferenc \u00e9s Fryderyk…<\/p>\n