S\u00e1toralja\u00fajhely, Lavotta H\u00e1z, 2011.okt\u00f3ber 26.<\/p>\n\n\n\n
H\u00f6lgyeim \u00e9s Uraim, kedves zenebar\u00e1tok!<\/p>\n\n\n\n
Eredetileg egy Mahler-el\u0151ad\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fcltem, hogy a 6. Ung-vid\u00e9ki Zenei Napokat m\u00e9lt\u00f3k\u00e9ppen b\u00facs\u00faztassam. A h\u00e1zigazda k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek eleget t\u00e9ve azonban Liszt-t\u00e9m\u00e1t is kevertem a fesztiv\u00e1l z\u00e1r\u00f3akkordj\u00e1nak k\u00edn\u00e1lat\u00e1ba. Eredeti d\u00f6nt\u00e9semet az indokolta, hogy a mi kisebb-nagyobb t\u00e9rs\u00e9geink szer\u00e9ny zenei \u00e9let\u00e9be b\u00e1r sok minden belef\u00e9r, jazzt\u0151l \u00e9s barokk vacsor\u00e1t\u00f3l kezdve zen\u00e9s sz\u00ednh\u00e1zig vagy ak\u00e1r Liszt-zongoraversenyig, de Mahler-szimf\u00f3nia biztos nem. Ahhoz kicsik a koncerttermek \u00e9s m\u00e9g kisebbek a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 b\u00fcdzs\u00e9k. De ha m\u00e1r az \u00e9l\u0151 zene \u00e1ltal ezt nem is tehetj\u00fck, legal\u00e1bb egy hangz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kkal al\u00e1t\u00e1masztott sz\u00f3beli el\u0151ad\u00e1son adjunk es\u00e9lyt itt helyben a Mahler-\u00e9letm\u0171 n\u00e9pszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n
Mahler \u00e9s semmi m\u00e1s \u2013 \u00fagy k\u00f6nny\u0171. De Mahler \u00e9s Liszt \u2013 \u00fagy m\u00e1r j\u00f3val nehezebb. Nagyon sok kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t ismerj\u00fck a zenei t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban annak, hogyan hatottak egym\u00e1sra a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, n\u00e9ha id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben t\u00e1voli komponist\u00e1k, hogyan ihlette meg X szerz\u0151 Y szerz\u0151 zen\u00e9j\u00e9t. De a Mahler-Liszt kombin\u00e1ci\u00f3 bizony hi\u00e1nycikk. Ez persze nem z\u00e1rja ki annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy Liszt zen\u00e9je hat\u00e1st gyakorolt Mahlerre. (Ford\u00edtva ugyanakkor lehetetlen, hiszen Mahler els\u0151 remekm\u0171v\u00e9nek, az Els\u0151 szimf\u00f3ni\u00e1nak premierje id\u0151pontj\u00e1ban Liszt m\u00e1r elfoglalta bayreuthi v\u00e9gs\u0151 nyugv\u00f3hely\u00e9t.) S\u0151t, egy-k\u00e9t esetben konkr\u00e9t tematikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket is felfedezhet\u00fcnk, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a Spanyol rapsz\u00f3dia \u00e9s a Faust-szimf\u00f3nia foszl\u00e1nyait hallhatjuk vissza Mahler Harmadik szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban. T\u00e9ny, hogy Mahler b\u00e9csi di\u00e1k\u00e9vei alatt, 1875-1880 k\u00f6z\u00f6tt Liszt t\u00f6bbsz\u00f6r is koncertezett a monarchia f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. Arr\u00f3l viszont nincs tudom\u00e1sunk, hogy Mahler r\u00e9szt is vett volna ezeken a hangversenyeken, net\u00e1n szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkozott volna Liszttel. Mindketten j\u00e1rtak ugyan Bayreuthban, a Wagner-kultusz f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, de egyazon id\u0151ben sajnos egyszer sem.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e9ltassuk h\u00e1t r\u00f6viden mindk\u00e9t zseni zenet\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdemeit. Kezdj\u00fck a mi Liszt Ferenc\u00fcnkkel. Azaz, t\u00e9nyleg a mi\u00e9nk? Magyarul nem nagyon besz\u00e9lt, de az\u00e9rt magyarnak vallotta mag\u00e1t \u2013 franci\u00e1ul, vagy n\u00e9met\u00fcl. Ezt el kell fogadni m\u00e9g azoknak is, aki k\u00f6vetkezetesen Franznak nevezik (\u00e9s nem k\u00f6vetnek el hib\u00e1t, hiszen a partit\u00far\u00e1kon a n\u00e9met keresztn\u00e9v szerepel). De nem ez a l\u00e9nyeg, hiszen Lisztet egyetlen nemzet sem saj\u00e1t\u00edthatja ki. Liszt Ferenc egyetemes kultur\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ge abban az emberi nagyvonal\u00fas\u00e1gban \u00e9s p\u00e9ld\u00e1tlan sokoldal\u00fas\u00e1gban rejlik, amely p\u00e1ratlanul k\u00f6lt\u0151i \u00e9s f\u00e9lelmetesen virtu\u00f3z zongoraj\u00e9k\u00e1val megh\u00f3d\u00edtotta a f\u00e9l vil\u00e1got, kitaposta az \u00faj, maga kor\u00e1ban nagyon is modern zene r\u00f6g\u00f6s \u00fatjait, b\u00e1tor\u00edtotta \u00e9s seg\u00edtette nagy tehets\u00e9g\u0171, de kev\u00e9sb\u00e9 b\u00e1tor \u00e9s v\u00e9konyabb p\u00e9nz\u0171 p\u00e1lyat\u00e1rsait, t\u00f6k\u00e9letes\u00edtette a zenekarral b\u00e1n\u00e1s, a vez\u00e9nyl\u00e9s \u00e9s a hangszerel\u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban legend\u00e1san rendhagy\u00f3 pedag\u00f3giai munk\u00e1j\u00e1val megalapozta a romantikus zongoraj\u00e1t\u00e9k m\u00e1ig hat\u00f3 hagyom\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
1811 \u00e9s 1886, a Liszt Ferenc sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s hal\u00e1la k\u00f6z\u00f6tti id\u0151 a 19.sz\u00e1zad, a romantika sz\u00e1zad\u00e1nak nagy h\u00e1nyad\u00e1t mag\u00e1ba foglalja. Ez\u00e9rt nem t\u00falz\u00e1s Lisztet a zenei romantizmus meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s tal\u00e1n legink\u00e1bb kulcsfontoss\u00e1g\u00fa egy\u00e9nis\u00e9gek\u00e9nt emlegetni. \u00c9letm\u0171ve olyan nyitott \u00e9s nagyszab\u00e1s\u00fa, mint \u0151 maga volt. A j\u00f6v\u0151 zen\u00e9j\u00e9t k\u00edv\u00e1nta alkotni \u00e9s hirdetni, ami a t\u00e1rsm\u0171v\u00e9szetekkel, els\u0151sorban a k\u00f6lt\u00e9szettel megval\u00f3sul\u00f3 egys\u00e9get is jelentette. Ennek egyik szimb\u00f3luma a romantika nagy m\u0171faji \u00faj\u00edt\u00e1sa, a programzene lett, s eredm\u00e9nyek\u00e9nt 12 szimfonikus k\u00f6ltem\u00e9ny, a Faust- \u00e9s a Dante-szimf\u00f3nia, a zongor\u00e1ra \u00edrt V\u00e1ndor\u00e9vek, a Transzcendens et\u00fcd\u00f6k, hogy csak a legismertebbeket hozzuk sz\u00f3ba. A j\u00f6v\u0151 zen\u00e9je azonban m\u00e1st is jelentett: a tonalit\u00e1s fellaz\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s v\u00e9g\u00fcl teljes megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9t (l\u00e1sd Aton\u00e1lis bagatell), a ritmus szokatlan asszimetri\u00e1j\u00e1t, a tematikus munka kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9t, az impresszionizmus megel\u0151legez\u00e9s\u00e9t (l\u00e1sd a Villa d\u00b4Este sz\u00f6k\u0151k\u00fatjai), vagy ak\u00e1r a szenved\u00e9lyes kifejez\u00e9s n\u00e9ha bombasztikusnak t\u0171n\u0151, de \u0151szinte gesztusait. Aki Lisztt\u0151l csak a Szerelmi \u00e1lmokat \u00e9s a 2.Magyar rapsz\u00f3di\u00e1t ismeri, annak nem \u00e1rt figyelm\u00e9be aj\u00e1nlani mondjuk a Krisztus-orat\u00f3riumot, ami a kereszt\u00e9ny zene egyik legjelent\u0151sebb m\u0171ve. Term\u00e9szetesen nem vonjuk k\u00e9ts\u00e9gbe a Szerelmi \u00e1lmok \u00e9s a Magyar rapsz\u00f3di\u00e1k kvalit\u00e1s\u00e1t, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t sem. A f\u00fclbem\u00e1sz\u00f3 dallamok, a csilingel\u0151 brav\u00far szint\u00e9n Liszt m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek fontos alkot\u00f3elemei, csak\u00fagy, mint a zeneszerz\u0151 koll\u00e9g\u00e1k t\u00e9m\u00e1ik t\u00fcnem\u00e9nyesen feldolgoz\u00f3, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 parafr\u00e1zisok \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Liszt m\u0171faji \u00e9s stilisztikai sokr\u00e9t\u0171s\u00e9ge p\u00e1ratlan. \u00c9letm\u0171ve meghaladja a 600 opuszt, de maradt m\u00e9g energi\u00e1ja irodalmi m\u0171vekre \u00e9s rengeteg hossz\u00fa, gyakran nagyon tanuls\u00e1gos lev\u00e9l megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra is. Ezzel szemben Gustav Mahler zenei hagyat\u00e9ka, hogy v\u00e9gre el\u0151ad\u00e1som k\u00f6zpontinak sz\u00e1nt alakj\u00e1ra t\u00e9rjek, 10 szimf\u00f3ni\u00e1ban, n\u00e9h\u00e1ny tucat dalban, valamint egy fiatalkori kant\u00e1t\u00e1ban \u00e9s zongoran\u00e9gyesben testes\u00fcl meg. H\u00e1t igen, a 19.sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9, s\u0151t legk\u00e9s\u0151bb Beethoven \u00f3ta m\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag abban m\u00e9rt\u00e9k egy zeneszerz\u0151 teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, h\u00e1ny darabot kompon\u00e1lt. M\u00e1r Beethovenn\u00e9l meghat\u00e1roz\u00f3 az alkot\u00f3munka minden k\u00ednja-keserve, a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s, amely nem ismer kompromisszumokat. Mellesleg Liszt Ferenc is olyan fajta komponista volt, aki nehezen tudott megel\u00e9gedni munk\u00e1ja eredm\u00e9ny\u00e9vel, m\u0171veit \u00e1lland\u00f3an \u00e1tdolgozta, s enn\u00e9lfogva sz\u00e1mos kompoz\u00edci\u00f3ja t\u00f6bb v\u00e1ltozatban ismert. Mahler viszont, megint csak Beethovenhez hasonl\u00f3an \u00e9vekig mag\u00e1ban hordozta zenei gondolatait, miel\u0151tt form\u00e1ba \u00f6nt\u00f6tte \u0151ket \u2013 ezut\u00e1n viszont \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r nem ny\u00falt hozz\u00e1juk.<\/p>\n\n\n\n
De van m\u00e9g k\u00e9t komoly oka annak, hogy mi\u00e9rt olyan csek\u00e9ly Mahler abszol\u00fat sz\u00e1mokban m\u00e9rt zenei term\u00e9se. Az els\u0151, hogy civilben operakarmesterk\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t, s bizony ebben a min\u0151s\u00e9g\u00e9ben is \u00f3ri\u00e1sit alkotott. Ahol Mahler megfordult mint operakarmester vagy operaigazgat\u00f3, ott ugr\u00e1sszer\u0171en fellend\u00fclt az operaj\u00e1tsz\u00e1s sz\u00ednvonala. Sz\u00e1munkra nem \u00e9rdektelen, hogy ez h\u00e1rom \u00e9vig, 1888-1891 k\u00f6z\u00f6tt Budapesten is \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s hogy pont a n\u00e9met anyanyelv\u0171, csehorsz\u00e1gi zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Mahler szorgalmazta a magyar nyelv\u0171 opera\u00e9nekl\u00e9s meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1t \u2013 m\u00e9gpedig az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g, a m\u0171v\u00e9szi \u00e9lm\u00e9ny nagyobb kibontakoz\u00e1sa v\u00e9gett. (Persze ma, az elektronikus feliratok korszak\u00e1ban ez a szok\u00e1s \u00f3divat\u00fav\u00e1 v\u00e1lt.) Mahler karmesteri p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak cs\u00facsa a b\u00e9csi operah\u00e1zhoz, \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 k\u00e9t \u00e9v\u00e9ben pedig a New Yorki filharmonikusokhoz k\u00f6t\u0151dik. Annyira komolyan vette el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szi hivat\u00e1s\u00e1t \u00e9s az operah\u00e1zak menedzsel\u00e9se k\u00f6r\u00fcli feladatokat, hogy intenz\u00edv, elm\u00e9ly\u00fclt zeneszerz\u00e9sre csak a ny\u00e1ri h\u00f3napokban maradt ideje. Olyankor visszah\u00faz\u00f3dott valamelyik sz\u00e9p ausztriai t\u00f3 partj\u00e1ra, hogy a hegyvid\u00e9ki term\u00e9szet mag\u00e1ny\u00e1ban v\u00e9gs\u0151 alakot adjon hatalmas szimf\u00f3ni\u00e1inak.<\/p>\n\n\n\n
Mahler csek\u00e9lyebb term\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sik oka abban a fellengz\u0151snek t\u0171n\u0151, de val\u00f3s kijelent\u00e9sben rejlik, miszerint Beethoven egy Kilencedik szimf\u00f3ni\u00e1t \u00edrt, am\u00edg az \u0151, Mahler valamennyi szimf\u00f3ni\u00e1ja, \u00fagymond, Kilencedik. Mit jelent ez? Beethoven Kilencedikje egyetemes etikai, vil\u00e1gn\u00e9zeti \u00fczenetet k\u00f6zvet\u00edt a zenei forma \u00e9s a tartalom radik\u00e1lis t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1val. (Emberi hang megsz\u00f3laltat\u00e1sa, hangszeres recitativo, fresk\u00f3szer\u0171en alkalmazott k\u00f3rus, jelent\u0151sen megn\u00f6vekedett appar\u00e1tus \u00e9s id\u0151tartam stb.) S val\u00f3ban, Mahler minden egyes szimf\u00f3ni\u00e1ja a kilenc k\u00f6z\u00fcl monument\u00e1lis, nagyszab\u00e1s\u00fa, a maga m\u00f3dj\u00e1n meg akarja v\u00e1ltani a vil\u00e1got, mag\u00e1hoz \u00f6lelni az emberis\u00e9get, szinte letagl\u00f3zza az embert azzal a kifejez\u0151er\u0151vel, amivel mondanival\u00f3j\u00e1t hirdeti. Mahlert is zenei pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak lehetne nevezni, ak\u00e1rcsak Lisztet, csak m\u00e1sk\u00e9ppen.<\/p>\n\n\n\n
Bizony neh\u00e9z k\u00e9t ilyen ellent\u00e9tesnek l\u00e1tsz\u00f3, m\u00e9gis sok rejtett rokon von\u00e1st hordoz\u00f3 zeneszerz\u0151r\u0151l \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00fckr\u0151l egy el\u0151ad\u00e1s keret\u00e9ben sz\u00f3t ejteni. Igencsak m\u00e9rlegelni kell, hogy a v\u00e9lt vagy val\u00f3s p\u00e1rhuzamokra vagy a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre helyezz\u00fck-e a hangs\u00falyt, hogy k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n vagy egym\u00e1s mellett emlegess\u00fck a k\u00e9t g\u00e9niuszt, hogy a zenei p\u00e9ld\u00e1kat a min\u00e9l nagyon reprezentativit\u00e1s vagy ink\u00e1bb a \u201ekevesebb t\u00f6bb\u201d elve jegy\u00e9ben v\u00e1lasszuk ki, hogy ink\u00e1bb a szerz\u0151k \u00e9let\u00e9r\u0151l besz\u00e9lj\u00fcnk vagy a st\u00edlusbeli jellegzetess\u00e9geknek szentelj\u00fcnk figyelmet. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy a nagyobb szeml\u00e9letess\u00e9g ok\u00e1n p\u00e1rhuzamosan fogom a kedves hallgat\u00f3knak adagolni Liszt \u00e9s Mahler m\u0171veinek r\u00e9szleteit \u2013 ak\u00e1r az\u00e9rt, mert \u00edgy jobban \u00e9rz\u00e9kelhetj\u00fck a k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sokat, ak\u00e1r az\u00e9rt, hogy \u00e9lesebb\u00e9 v\u00e1ljanak a k\u00e9t komponista zen\u00e9j\u00e9nek elt\u00e9r\u0151 gy\u00f6kerei.<\/p>\n\n\n\n
Nos, Mahler \u00e9s Liszt \u00e9letm\u0171v\u00e9re egyar\u00e1nt jellemz\u0151 a folyamatos fejl\u0151d\u00e9s, a korai \u00e9s k\u00e9sei opuszok zenei nyelv\u00e9t elv\u00e1laszt\u00f3 hatalmas szakad\u00e9k. Liszt korai alkot\u00e1sait a szabadon h\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9s, a spont\u00e1n ifj\u00fakori h\u00e9v \u00e9s a n\u00e9ha teljesen elszabadult, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges zongoravirtuozit\u00e1s hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Ugyanakkor olyan, az eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171vet meghat\u00e1roz\u00f3 jegyek is fellelhet\u0151k m\u00e1r benn\u00fck, mint a panteista term\u00e9szetim\u00e1dat, vagy a transzcendens, azaz \u00e9rz\u00e9kek feletti kifejez\u00e9sre t\u00f6rekv\u0151 zenek\u00f6lt\u00e9szet. Liszt leg\u00e9rt\u00e9kesebb kor\u00e1n fogant m\u0171vei k\u00f6z\u00e9 soroljuk az Egy utaz\u00f3 napl\u00f3ja c.zongoraciklust (1835-36), amelynek t\u00f6bb darabj\u00e1val a mintegy m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb megfogalmazott Zar\u00e1ndok\u00e9vek els\u0151, sv\u00e1jci f\u00fczet\u00e9ben tal\u00e1lkozunk. Ez a k\u00e9t \u00e9v az ifj\u00fa m\u0171v\u00e9sz fokozatos \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak id\u0151szaka, a Marie d\u00b4Agoult ir\u00e1nti szerelem beteljes\u00fcl\u00e9se \u00e9s mindez Sv\u00e1jcban, Eur\u00f3pa egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9geket ny\u00fajt\u00f3 orsz\u00e1g\u00e1ban. A k\u00e9t ciklus egyik legszebb darabja az Au bord d\u00b4une source (A forr\u00e1s partj\u00e1n), amely az Egy utaz\u00f3 napl\u00f3j\u00e1ban a 2b, a V\u00e1ndor\u00e9vek els\u0151 f\u00fczet\u00e9ben pedig a 4-es sorsz\u00e1mot viseli. Mi az, ami olyan megkap\u00f3 ezen az alig 4 perces m\u0171vecsk\u00e9n? Els\u0151sorban a romlatlanul b\u00e1jos, gyeng\u00e9den szenved\u00e9lyes karakter. Az \u00e1h\u00edtatos term\u00e9szetk\u00f6lt\u00e9szet, a naiv, teh\u00e1t m\u00e9g nem \u00e1tgondoltan programmatikus hangfest\u00e9s, az improvizat\u00edv, egy t\u00e9ma t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s visszat\u00e9r\u00e9sen alapul\u00f3 formai \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, az \u00e9kesen csilingel\u0151, de legkev\u00e9sb\u00e9 sem hivalkod\u00f3 virtuozit\u00e1s, s nem utols\u00f3sorban a harm\u00f3niai gondolkod\u00e1s priorit\u00e1sa. Els\u0151 p\u00e9ld\u00e1nk teh\u00e1t Liszt: A forr\u00e1s partj\u00e1n. El\u0151ad\u00f3ja Jorge Bolet.<\/p>\n\n\n\n
Erre a val\u00f3ban \u201e\u00e1rad\u00f3\u201d boldogs\u00e1ghangra Mahler zen\u00e9j\u00e9ben nem sok p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lunk. A term\u00e9szet szeretete \u00e9s tisztelete azonban Mahlerre, az emberre \u00e9s Mahlerre, a komponist\u00e1ra egyar\u00e1nt jellemz\u0151. A Jean Paul Tit\u00e1n c.reg\u00e9nye \u00e9s egy boldogtalan szerelem \u00e1ltal ihletett, 1885 k\u00f6r\u00fcl Kasselben keletkezett Els\u0151 szimf\u00f3nia eredetileg programzenei utal\u00e1sokat tartalmazott, \u00e1m ezeket Mahler k\u00e9s\u0151bb visszavonta att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9ben, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g t\u00fals\u00e1gosan leegyszer\u0171s\u00edti vagy f\u00e9lremagyar\u00e1zza a szimf\u00f3nia val\u00f3di \u00e9rtelm\u00e9t. Egy\u00e9bk\u00e9nt ez a szerz\u0151 legr\u00f6videbb, \u201emind\u00f6ssze\u201d 55 percig tart\u00f3 szimf\u00f3ni\u00e1ja, nyelv\u00e9ben a romantikus hagyom\u00e1nyt k\u00f6veti \u00e9s sem el\u0151ad\u00f3, sem hallgat\u00f3 fel\u00e9 nem t\u00e1maszt emberf\u00f6l\u00f6tti ig\u00e9nyeket. Ellenben m\u00e1r fellelhet\u0151k benne Mahler kifejez\u00e9svil\u00e1g\u00e1nak l\u00e9nyeges elemei: a ban\u00e1lis \u00e9s a groteszk karakterek kevered\u00e9se a tragikummal, a r\u00e9v\u00fclten elm\u00e9ly\u00fclt hangulat \u00e9s a kifejez\u0151er\u0151 eksztatikus fokoz\u00e1sa. Az els\u0151 t\u00e9tel felett eredetileg a k\u00f6vetkez\u0151 szavak \u00e1lltak (n\u00e9metb\u0151l nyersford\u00edtva): \u201eTavasz v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. A bevezet\u00e9s a term\u00e9szet kora reggeli \u00e9bred\u00e9s\u00e9t ecseteli.\u201d Ami Lisztn\u00e9l a cs\u00f6rgedez\u0151 forr\u00e1s b\u00e1ja, az Mahlern\u00e9l az \u00e9bredez\u0151 term\u00e9szet misztikuma. A t\u00e9tel f\u0151t\u00e9m\u00e1ja az Egy v\u00e1ndorleg\u00e9ny dalai c.dalciklus n\u00e9gy dala k\u00f6z\u00fcl a m\u00e1sodiknak felel meg \u201eR\u00e9ten j\u00e1rtam hajnalkor\u201d c\u00edmmel. El\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll teh\u00e1t egy komplett k\u00f6lt\u0151i zs\u00e1nerk\u00e9p, a kora reggel r\u00e9teken csavarg\u00f3 v\u00e1ndorleg\u00e9ny, aki egyre m\u00e1morosabb lesz az anyaf\u00f6ldh\u00f6z val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t\u0151l. Hallgassuk meg teh\u00e1t az 1.szimf\u00f3nia els\u0151 t\u00e9tel\u00e9nek utols\u00f3 \u00fctemeit, amely ennek a pasztor\u00e1lis m\u00e1mornak mahleri l\u00e9pt\u00e9k\u0171 megjelen\u00edt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n
Z\u00e1r\u00f3jelben jegyezz\u00fck meg, hogy az Els\u0151 szimf\u00f3nia \u0151sbemutat\u00f3ja 1889-ben volt Budapesten \u00e9s bizony az \u00e9rtetlen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g taps helyett ink\u00e1bb pisszegett. Maradjunk m\u00e9g Mahlern\u00e9l. A szerz\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek egys\u00e9g\u00e9t annak vil\u00e1gos tagol\u00e1sa is bizony\u00edtja, m\u00e9gpedig a dalciklusok \u00e9s a szimf\u00f3ni\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti tematikus \u00e9s stilisztikai kapcsolatok f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. Ennek megfelel\u0151en az 1.szimf\u00f3nia p\u00e1rja az im\u00e9nt eml\u00edtett V\u00e1ndorleg\u00e9ny-dalok. A m\u00e1sodik, harmadik \u00e9s a negyedik szimf\u00f3nia az Egy fi\u00fa csodak\u00fcrtje c.n\u00e9met n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetb\u0151l mer\u00edt\u0151 dalciklussal alkot szerves egys\u00e9get, az \u00f6t\u00f6dik, hatodik \u00e9s hetedik szimf\u00f3nia pedig a Gyermekgy\u00e1szdalokkal. Az \u00e9letm\u0171vet a Nyolcadik szimf\u00f3nia, a Dal a F\u00f6ldr\u0151l (tulajdonk\u00e9ppen szint\u00e9n szimf\u00f3nia), valamint a kilencedik \u00e9s a befejezetlen\u00fcl maradt tizedik szimf\u00f3nia z\u00e1rj\u00e1k. A m\u00e1sodik, harmadik \u00e9s negyedik szimf\u00f3nia tril\u00f3gi\u00e1ja a l\u00e9t \u00f6r\u00f6k k\u00e9rd\u00e9seit feszegeti, \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l, pokol \u00e9s mennyorsz\u00e1g, szenved\u00e9s \u00e9s megv\u00e1lt\u00e1s, ember \u00e9s term\u00e9szet dualizmusait.<\/p>\n\n\n\n
Az 1894-ben befejezett m\u00e1sodik szimf\u00f3nia t\u00e9m\u00e1ja \u00e9s c\u00edme nem m\u00e1s, mint a Felt\u00e1mad\u00e1s; a fin\u00e1l\u00e9ban megny\u00edlnak a s\u00edrok, megremeg a f\u00f6ld, a holtak v\u00e9gel\u00e1thatatlan sora v\u00e1rja az utols\u00f3 \u00edt\u00e9letet \u2013 ehelyett azonban a v\u00e9gs\u0151 megv\u00e1lt\u00e1s kor\u00e1lja csend\u00fcl fel, s Mahler szavaival \u00e9lve \u201e a szeretet mindenhat\u00f3 \u00e9rz\u00e9se a l\u00e9t \u00e9s a tud\u00e1s boldogs\u00e1g\u00e1val t\u00f6lt el minket\u201d. \u00c1m m\u00e9g a felt\u00e1mad\u00e1s katarzisa el\u0151tt, a harmadik t\u00e9tel scherz\u00f3j\u00e1ban d\u00e9moni, k\u00eds\u00e9rteties hangokat hallunk. A mindennapok z\u0171rzavara, a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let nyughatatlan \u00e9s gyakran felfoghatatlan k\u00e1osza sz\u00f3lal meg ebben a zen\u00e9ben, ami egy Csodak\u00fcrt-dal parafr\u00e1zisa: P\u00e1duai Szent Antal pr\u00e9dik\u00e1l a halaknak. Id\u00e9zz\u00fcnk a Kunszery Gyula \u00e1ltal ford\u00edtott sz\u00f6vegb\u0151l: \u201eHalak \u00e9s halacsk\u00e1k, Okosak \u00e9s csacsk\u00e1k, Emelik fej\u00fcket, Egyik\u00fck sem s\u00fcket: J\u00f3isten nev\u00e9ben Cs\u00fcngnek a besz\u00e9den. V\u00e9ge a besz\u00e9dnek, Halak hazat\u00e9rnek; Csuka ragadozik, Buj\u00e1lkodik a cs\u00edk. Cs\u00fcngtek a besz\u00e9den, S \u00e9lnek \u00fagy, mint r\u00e9gen.\u201c Mahler tov\u00e1bb fokozta ennek a naivan abszurd sz\u00f6vegnek a fantasztikum\u00e1t, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt zseni\u00e1lis hangszerel\u00e9s\u00e9vel, melynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szinte megelevenednek el\u0151tt\u00fcnk a sikaml\u00f3san fick\u00e1ndoz\u00f3 halacsk\u00e1k. Felh\u00edvn\u00e1m m\u00e9g a figyelmet a karakterek gyors v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s gazdags\u00e1g\u00e1ra, valamint arra a k\u00f6vetkezetes motivikus fejleszt\u00e9sre, ami csak a zenet\u00f6rt\u00e9net legnagyobbjainak saj\u00e1tja. K\u00f6vetkezik teh\u00e1t: P\u00e1duai Szent Antal pr\u00e9dik\u00e1l a halaknak \u201eA fi\u00fa csodak\u00fcrtje\u201d dalciklusb\u00f3l, a M\u00e1sodik szimf\u00f3nia scherz\u00f3 t\u00e9tel\u00e9nek el\u0151dje h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l percben. El\u0151adj\u00e1k Christian Gerhaher \u00e9s a Clevelandi Szimfonikusok, vez\u00e9nyel Pierre Boulez.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9rem m\u00e1sik oldala: a f\u00e9ny hely\u00e9n a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, az isteni hely\u00e9n az \u00f6rd\u00f6gi, a mennyorsz\u00e1g hely\u00e9n a pokol a romantikus eszt\u00e9tika szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. A d\u00e9moni, alvil\u00e1gi karakterek Lisztn\u00e9l is folytonosan visszat\u00e9rnek. M\u00e1r fiatalkor\u00e1ban pap\u00edrra vetett egy \u00c1tok c\u00edmet visel\u0151 zongoraversenyt, de \u00edrt n\u00e9gy Mefiszt\u00f3 kering\u0151t is (sajnos, szinte kiz\u00e1r\u00f3lag az els\u0151t j\u00e1tssz\u00e1k k\u00f6z\u00fcl\u00fck) \u00e9s az \u00f6regkori Lisztn\u00e9l kap majd kiemelt jelent\u0151s\u00e9get az \u00fan. hal\u00e1lk\u00f6lt\u00e9szet. Legismertebb m\u0171veinek egyike a Hal\u00e1lt\u00e1nc, ami nem m\u00e1s, mint a Dies irae, teh\u00e1t \u201eA harag napja\u201d k\u00f6zismert gregori\u00e1n szekvenci\u00e1t feldolgoz\u00f3 vari\u00e1ci\u00f3s zongoraverseny. Ennek els\u0151 v\u00e1zlatai m\u00e9g 1838-b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, amikor Liszt egy pisai \u00faton felfigyelt az ottani Nagy temet\u0151 fal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 fresk\u00f3ra, c\u00edme: Trionfo della Morte, azaz A hal\u00e1l diadala. Kiad\u00e1sra azonban csak 1865-ben, teh\u00e1t 27 \u00e9v eltelt\u00e9vel tartotta \u00e9rettnek a Hal\u00e1lt\u00e1ncot.<\/p>\n\n\n\n
Ebben a m\u0171ben m\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151 ad kezet egym\u00e1snak, a k\u00f6z\u00e9pkori mel\u00f3di\u00e1t mod\u00e1lis harm\u00f3ni\u00e1k k\u00eds\u00e9rik, a zongora kezel\u00e9se pedig gyakran \u00fct\u0151hangszer jelleg\u0171 \u00e9s ez m\u00e1r Bart\u00f3kig mutat el\u0151re. Liszt a naturalizmussal hat\u00e1ros hangfest\u00e9s m\u00f3dszer\u00e9hez folyamodik, hogy h\u00e1tborzongat\u00f3an szeml\u00e9ltesse a csontv\u00e1zak z\u00f6rg\u00e9s\u00e9t, koccan\u00e1sait. A Hal\u00e1lt\u00e1nc utols\u00f3 h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l perc\u00e9t fogjuk meghallgatni, \u00e9s mint nemsok\u00e1ra tan\u00fai lesz\u00fcnk, a hangszeres virtuozit\u00e1s, az enyh\u00e9n puffog\u00f3 bombasztikum \u00e9s a hat\u00e1sos dinamikai fokoz\u00e1s elemei sem hi\u00e1nyoznak ebb\u0151l a minden komors\u00e1ga ellen\u00e9re nagyon is hallgat\u00f3bar\u00e1t zen\u00e9b\u0151l. El\u0151adj\u00e1k Lev Vlaszenko \u00e9s a Szovjet\u00fani\u00f3 \u00c1llami Szimfonikus Zenekara, vez\u00e9nyel Vlagyimir Verbickij.<\/p>\n\n\n\n
Liszt Ferenc kev\u00e9sb\u00e9 ismert arca a r\u00f3mai abb\u00e9, akit, b\u00e1r nem lett a 19.sz\u00e1zad Palestrin\u00e1ja, m\u00e9gis Bruckner mellett kor\u00e1nak legnagyobb egyh\u00e1zzenei komponist\u00e1jak\u00e9nt tisztelhet\u00fcnk. M\u0171jegyz\u00e9ke 65 egyh\u00e1zi k\u00f3ruskompoz\u00edci\u00f3t tartalmaz, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck az Esztergomi mis\u00e9t, a Magyar koron\u00e1z\u00e1si mis\u00e9t, a Szent-Erzs\u00e9bet legend\u00e1t \u00e9s mindenekel\u0151tt a Krisztus-orat\u00f3riumot. A Krisztus nemcsak Liszt legnagyobb szab\u00e1s\u00fa alkot\u00e1sa, hanem a zenet\u00f6rt\u00e9net egyik legjelent\u0151sebb egyh\u00e1zzenei opusza is. A m\u0171 eg\u00e9sze h\u00e1rom \u00f3r\u00e1ig tart \u00e9s megsz\u00f3laltat\u00e1sa nagy ig\u00e9nyeket t\u00e1maszt a zen\u00e9szekkel szemben, ez\u00e9rt ritk\u00e1n adj\u00e1k el\u0151. N\u00e9h\u00e1ny napja viszont, amint arra felfigyelhett\u00fcnk, a szerz\u0151 200.sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n egyszerre 12 helyen is felhangzott.<\/p>\n\n\n\n
A Krisztus-ban tiszt\u00e1n zenekari r\u00e9szek \u2013 szinte \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szimfonikus k\u00f6ltem\u00e9nyek – v\u00e1ltakoznak orgonak\u00eds\u00e9retes k\u00f3rusokkal, sz\u00f3l\u00f3ra \u00e9s zenekarra \u00edrt r\u00e9szekkel, illetve az eg\u00e9sz roppant el\u0151ad\u00f3i appar\u00e1tust bevon\u00f3 szakaszokkal. Egy helyen m\u00e9g gyermekkarra is sz\u00fcks\u00e9g van, r\u00e1ad\u00e1sul a kott\u00e1ba \u00edrt mott\u00f3k is felolvas\u00e1st felt\u00e9teleznek. Az orat\u00f3rium h\u00e1rom t\u00e9telb\u0151l \u00e1ll: Kar\u00e1csonyi orat\u00f3rium \u2013 V\u00edzkereszt ut\u00e1n \u2013 Szenved\u00e9s \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1s. Az utols\u00f3 t\u00e9tel, a Szenved\u00e9s \u00e9s felt\u00e1mad\u00e1s egy megr\u00e1z\u00f3 erej\u0171, zenekarral k\u00eds\u00e9rt baritonsz\u00f3l\u00f3val kezd\u0151dik. A haldokl\u00f3 Krisztus szavait halljuk: Tristis est anima mea \u2013 Szomor\u00fa az \u00e9n lelkem. Ezt a f\u00e1jdalmat Liszt az \u00fan.cig\u00e1nysk\u00e1l\u00e1val fejezi ki, amely a d\u00far vagy moll sk\u00e1l\u00e1kkal ellent\u00e9tben nem 5 eg\u00e9szhangb\u00f3l \u00e9s k\u00e9t f\u00e9lhangb\u00f3l \u00e1ll, hanem n\u00e9gy f\u00e9lhangb\u00f3l, k\u00e9t m\u00e1sf\u00e9l hangnyi \u00fan.hi\u00e1tusb\u00f3l \u00e9s egy eg\u00e9sz hangb\u00f3l. Tudnunk kell, hogy a f\u00e9lhangnyi t\u00e1vols\u00e1g, m\u00e1sk\u00e9ppen a s\u00f3hajmot\u00edvum vagy kisszekund \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta k\u00f6t\u0151dik a f\u00e1jdalom, az \u00e9rzelmi fesz\u00fclts\u00e9g, a szenved\u00e9s \u00e9rzeteihez. Liszt a f\u00e9lhangoknak \u00f6nmag\u00e1ban is expressz\u00edv erej\u00e9t kromatikusan gy\u00f6tr\u0151d\u0151 harm\u00f3ni\u00e1kkal fokozza tov\u00e1bb (ez egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00e9sei st\u00edlusa \u00fajszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek egyik titka), de a tragikus hangulatot a nagyon lass\u00fa \u00e9nekbesz\u00e9d, a lecsupasz\u00edtott zenei sz\u00f6ved\u00e9k \u00e9s a mag\u00e1nyos hangokon v\u00e9ghez vitt crescend\u00f3k is el\u0151seg\u00edtik. K\u00f6vetkezik: Krisztus-orat\u00f3rium, 3.t\u00e9tel eleje, Tristis est anima mea \u2013 Szomor\u00fa az \u00e9n lelkem, r\u00e9szlet. A Magyar \u00c1llami Hangversenyzenekart Dor\u00e1ti Antal vez\u00e9nyli.<\/p>\n\n\n\n
Most radik\u00e1lis st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6vetkezik. Mahler 1896-ban befejezett Harmadik szimf\u00f3ni\u00e1ja a vil\u00e1gmindens\u00e9ghez, a teremt\u0151h\u00f6z \u00e9s a teremt\u00e9shez \u00edrt himnusz. K\u00e9s\u0151bb elhagyott programc\u00edmei \u00edgy hangzanak: 1.P\u00e1n isten \u00e9bred\u00e9se, a ny\u00e1r bevonul\u00e1sa 2.Amit a mezei vir\u00e1gok mes\u00e9lnek nekem 3.Amit az erdei \u00e1llatok mes\u00e9lnek nekem 4.Amit az ember mes\u00e9l nekem, Nietzsche Zarathustr\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiragadott sz\u00f6veg\u00e9re 5.Amit az angyalok mes\u00e9lnek nekem 6.Amit a szeretet mes\u00e9l nekem. Mahler szerint a Harmadik szimf\u00f3nia \u201eegy, a fejl\u0151d\u00e9s minden l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1t mag\u00e1ba foglal\u00f3 zenei k\u00f6ltem\u00e9ny. Az \u00e9lettelen term\u00e9szetn\u00e9l kezd\u0151dik \u00e9s eg\u00e9szen az isteni szeretetig emelkedik!\u201d Az \u00f3ri\u00e1sira duzzasztott zenekarban j\u00f3form\u00e1n az \u00f6sszes korabeli m\u0171zen\u00e9ben haszn\u00e1latos f\u00fav\u00f3s, von\u00f3s \u00e9s \u00fct\u0151hangszer megtal\u00e1lhat\u00f3; csak \u00fcstdobb\u00f3l hatot, k\u00fcrtb\u0151l nyolcat, trombit\u00e1b\u00f3l hatot, obo\u00e1kb\u00f3l, fuvol\u00e1b\u00f3l \u00e9s fagottb\u00f3l n\u00e9gyet-n\u00e9gyet \u00edr el\u0151 a partit\u00fara. A majdnem 100 percig tart\u00f3, altsz\u00f3l\u00f3t \u00e9s n\u0151i kart is megsz\u00f3laltat\u00f3 szimf\u00f3nia egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hangversenyt vesz ig\u00e9nybe, ahol nincs hely m\u00e1s zene sz\u00e1m\u00e1ra. Nem m\u00e1s ez, mint a programzene \u00e9s az abszol\u00fat zene, a beethoveni \u00e9s a wagneri \u00fat magasabbrend\u0171 szint\u00e9zise. A r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k elm\u00e9lkedtek a zene \u00e9s a vil\u00e1gegyetem \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l, Mahler pedig l\u00e9trehozta mag\u00e1t a hangz\u00f3 univerzumot.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9t r\u00e9szletet szeretn\u00e9k ebb\u0151l a fantasztikusan v\u00e1ltozatos zen\u00e9b\u0151l id\u00e9zni. Az els\u0151 t\u00e9tel a ny\u00e1r bevonul\u00e1s\u00e1t \u00fcnnepli b\u0151 f\u00e9l\u00f3r\u00e1ban. Mahler egyik legh\u00edresebb t\u00e9m\u00e1ja a t\u00e9telt ind\u00edt\u00f3, 8 k\u00fcrt \u00e1ltal unison\u00f3ban f\u00fajt nagyl\u00e9legzet\u0171 dallam, amelyre a zenekar tutti csap\u00e1sai felelnek. Ezt a dallamot fogjuk r\u00f6videsen hallani a visszat\u00e9r\u00e9s elej\u00e9n, amelyre egy elk\u00e9peszt\u0151 hangkavalk\u00e1d ut\u00e1n ker\u00fcl sor. Megh\u00f6kkent\u0151en ban\u00e1lis cirkuszi \u00e9s indul\u00f3mot\u00edvumok foszl\u00e1nyai v\u00e1ltj\u00e1k majd egym\u00e1st, a szimfonikus zenekarb\u00f3l hirtelen rezesbanda lesz \u00e9s sz\u00e9lsebes von\u00f3sfutamok t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 a karnev\u00e1li hangulatot. Mahler iglaui (jihlavai) gyermekkor\u00e1nak egyik meghat\u00e1roz\u00f3 zenei \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t jelentett\u00e9k a k\u00f6zeli kasz\u00e1rny\u00e1b\u00f3l \u00e1thallatsz\u00f3 fanf\u00e1rok, \u00e9s ez a katonazene l\u00e9pten-nyomon visszak\u00f6sz\u00f6n n\u00e1la ak\u00e1r komor, ak\u00e1r parodisztikus c\u00e9lzattal. Hallgassuk meg teh\u00e1t a Harmadik szimf\u00f3nia els\u0151 t\u00e9tel\u00e9nek egy r\u00e9sz\u00e9t: P\u00e1n isten \u00e9bred\u00e9se, a ny\u00e1r bevonul\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
A Harmadik szimf\u00f3nia hatodik, z\u00e1r\u00f3 t\u00e9tele a szerz\u0151re jellemz\u0151 fin\u00e1l\u00e9-orient\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben sz\u00fcletett. Az \u201eAmit a szeretet mes\u00e9l nekem\u201d expressz\u00edv v\u00e9gkifejlet\u00e9ben azonban nem harson\u00e1k zengenek lend\u00fcletes fortissim\u00f3ban, hanem hossz\u00fa, tartott hangokat, nemes \u00edv\u0171, beethoveni emelkedetts\u00e9g\u0171 adagi\u00f3t sz\u00f3laltat meg a von\u00f3szenekar, amelyhez csak a t\u00e9tel folyam\u00e1n csatlakoznak a faf\u00fav\u00f3sok \u00e9s a k\u00fcrt\u00f6k. Ilyeneket olvasunk a kott\u00e1k felett: \u201eLassan. Nyugodtan. \u00c9rz\u00e9ssel. Nagyon k\u00f6tni, nagyon kifejez\u0151en \u00e9nekelni. Nagyon kifejez\u0151en \u00e9s sz\u00e9lesen. Gyeng\u00e9den kiemelni…stb.\u201d Ez a legfels\u0151 szf\u00e9ra, a b\u00e9ke \u00e9s a nyugalom orsz\u00e1ga D-d\u00farban, ahol a sokr\u00e9t\u0171 szeretet szelleme uralkodik. A 25 perces nirv\u00e1na v\u00e9g\u00e9re a fog\u00e9kony hallgat\u00f3 maga is a mindenhat\u00f3 kegyelem r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s nem sok kedve van elhagyni a szinte megtisztult koncerttermet. K\u00f6vetkezik a Harmadik szimf\u00f3nia fin\u00e1l\u00e9j\u00e1b\u00f3l egy r\u00f6vid r\u00e9szlet, Claudio Abbado vez\u00e9nyel.<\/p>\n\n\n\n
Mahler \u00f6t\u00f6dik, hatodik \u00e9s hetedik szimf\u00f3ni\u00e1ja az el\u0151z\u0151 h\u00e1rommal ellent\u00e9tben kiz\u00e1r\u00f3lag hangszeres, abszol\u00fat zene, ami nem z\u00e1rja ki az \u00f6n\u00e9letrajzi von\u00e1sokat. A Hatodik, \u201eTragikus\u201d szimf\u00f3nia 1904-ben keletkezett, Mahler \u00e9let\u00e9nek tal\u00e1n legboldogabb id\u0151szak\u00e1ban, amikor a b\u00e9csi operah\u00e1z igazgat\u00f3jak\u00e9nt sikert sikerre halmozott \u00e9s a priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1ban sem lehetett oka panaszra. Ennek ellen\u00e9re ez az egyetlen pesszimista kicseng\u00e9s\u0171 Mahler-szimf\u00f3nia. Hihetetlennek t\u0171nik ezt azzal indokolni, hogy a zeneszerz\u0151 el\u0151re sejtette volna a h\u00e1rom \u00e9v m\u00falva sorban bek\u00f6vetkez\u0151 sorscsap\u00e1sokat: gyermeke elveszt\u00e9s\u00e9t, operaigazgat\u00f3i p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak v\u00e9g\u00e9t, feles\u00e9ge h\u0171tlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s sz\u00edvbetegs\u00e9g\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t. Alma Mahler, a komponista hitvese szerint m\u00e9gis a Hatodik szimf\u00f3nia a leg\u00f6n\u00e9letrajzibb Mahler-kompoz\u00edci\u00f3. Ezen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek ismeret\u00e9ben val\u00f3s\u00e1gos szimfonikus horrorrk\u00e9nt \u00e9lj\u00fck meg a zen\u00e9t \u00e9s mindenekel\u0151tt a fin\u00e1l\u00e9t, amely ez\u00fattal is gigantikus m\u00e9reteket \u00f6lt.<\/p>\n\n\n\n
A n\u00e9gy t\u00e9tel teljes id\u0151tartama k\u00f6zel m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1t vesz ig\u00e9nybe, \u00f6nmag\u00e1ban az utols\u00f3 t\u00e9tel pedig egy f\u00e9l\u00f3r\u00e1t, teh\u00e1t az eg\u00e9sz m\u0171 egyharmad\u00e1t. A zenekar nagys\u00e1ga most is tiszteletet parancsol: nem hi\u00e1nyzik a nyolc k\u00fcrt, a hat trombita \u00e9s egy sereg \u00fct\u0151hangszer, amelyek k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 mindenk\u00e9ppen eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel. Az egyik a kalap\u00e1cs, amely a fin\u00e1l\u00e9 folyam\u00e1n h\u00e1romszor jut sz\u00f3hoz s e h\u00e1rom, kiemelten fontos dramaturgiai helyen alkalmazott kalap\u00e1cs\u00fct\u00e9s a Mahler \u00e9let\u00e9ben r\u00f6videsen bek\u00f6vetkez\u0151 katasztr\u00f3f\u00e1kat szimboliz\u00e1lja. A m\u00e1sik \u201ehangszer\u201d a kolomp, az alpesi term\u00e9szet \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3 m\u00e1ig egyik meghat\u00e1roz\u00f3 hangja, amely az elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1st, a hegyvid\u00e9ki idill nyugalm\u00e1t jelen\u00edt\u00ed meg \u2013 igaz, a kolompot megsz\u00f3laltat\u00f3 epiz\u00f3dusok misztikusan ut\u00f3pisztikus benyom\u00e1st keltenek az expressszionista szenved\u00e9lyek, konfliktusok \u00f6z\u00f6n\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n
Ha belehallgatunk a Hatodik szimf\u00f3nia utols\u00f3 t\u00e9tel\u00e9be, a meghasonlott s \u00e9s m\u00e9gis h\u0151sies karaktereken t\u00fal sz\u00e1mos \u00e9rdekess\u00e9gre is felfigyelhet\u00fcnk. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az a csak Beethovenhez hasonl\u00edthat\u00f3 k\u00f6vetkezetess\u00e9g, konstrukt\u00edv logika, amivel Mahler a motivikus anyagot \u00e1lland\u00f3an fejleszti, vari\u00e1lja. Ilyen a forradalmian \u00faj zenekari polif\u00f3nia, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyszerre h\u00e1rom-n\u00e9gy hangszer vagy hangszercsoport j\u00e1tszik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9mat\u00f6red\u00e9keket \u00e9s ami kiemelked\u0151 virtuozit\u00e1st v\u00e1r el valamennyi zenekari muzsikust\u00f3l. Ilyen a rendhagy\u00f3 hangszeres technik\u00e1k halmoz\u00e1sa, a monument\u00e1lis hangz\u00e1s \u00e9s az \u00e1ttetsz\u0151en l\u00e9gies sz\u00f6ved\u00e9k cser\u00e9lget\u00e9se, a hihetetlen\u00fcl v\u00e1ltozatos hangszerel\u00e9s \u00e9s az \u00e1lland\u00f3an jelen l\u00e9v\u0151, tr\u00e9f\u00e1t ez\u00fattal nem ismer\u0151 \u00e9rzelmi impulzivit\u00e1s. K\u00f6vetkezik Mahler: Hatodik \u201eTragikus\u201d szimf\u00f3nia 4.t\u00e9tel\u00e9b\u0151l egy n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l perces r\u00e9szlet. Megsz\u00f3lal benne az eml\u00edtett kolomp \u00e9s a r\u00e9szlet v\u00e9ge fel\u00e9 az els\u0151 kalap\u00e1cs\u00fct\u00e9s is. A B\u00e9csi Filharmonikusokat Simon Rattle vez\u00e9nyli.<\/p>\n\n\n\n
T\u00e9rj\u00fcnk vissza Liszt Ferenchez \u00e9s zongor\u00e1j\u00e1hoz. Liszt 75 \u00e9let\u00e9v\u00e9nek legv\u00e9g\u00e9n l\u00e1tsz\u00f3lag h\u00e1tat ford\u00edtott az eg\u00e9sz romantikus st\u00edlusnak, hogy zen\u00e9j\u00e9ben a szenved\u00e9ly \u00e9s a k\u00fczdelem hely\u00e9t \u00e1tvegye a rezign\u00e1ci\u00f3. Utols\u00f3 zongoram\u0171veit egyetlen kort\u00e1rs sem \u00e9rtette meg, bele\u00e9rtve Wagnert. Id\u00e9z\u00fcnk feles\u00e9ge \u00e9s Liszt l\u00e1nya, Cosima napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l: 1882.3.2:\u201e Richard ugyanis elolvasta ap\u00e1m 2.Mefiszt\u00f3-kering\u0151j\u00e9t, \u00e9s egyet\u00e9rtett\u00fcnk abban, hogy ilyen szomor\u00fa jelens\u00e9ggel szemk\u00f6zt egyed\u00fcl hallgatni illik.\u201d 1882.11.28: \u201eK\u00e9s\u0151 este, amikor egyed\u00fcl vagyunk, Richard ap\u00e1m legutols\u00f3 m\u0171veir\u0151l besz\u00e9l: teljess\u00e9ggel \u00e9rtelmetlennek tal\u00e1lja \u0151ket, \u00e9s ezt nyomat\u00e9kosan \u00e9s \u00e9lesen fejezi ki. Arra k\u00e9rem, besz\u00e9ljen err\u0151l ap\u00e1mmal, hogy elt\u00e9r\u00edtse a vakv\u00e1g\u00e1nyr\u00f3l, de nem hiszem, hogy Richard ezt megteszi.\u201c<\/p>\n\n\n\n
Liszt legutols\u00f3 m\u0171vei k\u00f6z\u00e9 tartozik a Balcsillagzat. A szerz\u0151 \u00f6regkori st\u00edlus\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t fogja \u00f6ssze: ez pedig a teljes lemond\u00e1s a virtuozit\u00e1sr\u00f3l, az aszk\u00e9tikusan egyszer\u0171 hangz\u00e1s, a d\u00far-moll rendszer hat\u00e1lyon k\u00edv\u00fcl helyez\u00e9se, az eg\u00e9szhang\u00fa sk\u00e1la, b\u0151v\u00edtett h\u00e1rmasok sorozata \u00e9s m\u00e9g folytathatn\u00e1nk. Ebben a k\u00f6zegben a darab v\u00e9g\u00e9n felt\u0171n\u0151 kor\u00e1lharm\u00f3ni\u00e1k d\u00f6bbenetes er\u0151vel hatnak. K\u00f6vetkezik r\u00e9szlet a Balcsillagzatb\u00f3l, el\u0151adja Krausz Adrienne.<\/p>\n\n\n\n
Nem lenne t\u00fals\u00e1gosan eleg\u00e1ns, ha ilyen balj\u00f3s zen\u00e9vel fejezn\u00e9nk be mai \u00fcnnepi megeml\u00e9kez\u00e9s\u00fcnket. El\u0151ad\u00e1som v\u00e9g\u00e9re hagytam m\u00e9g egy p\u00e1rhuzamos Liszt- \u00e9s Mahler zenei id\u00e9zetet, m\u00e9gpedig olyan t\u00e9m\u00e1b\u00f3l, amit mindketten megzen\u00e9s\u00edtettek: Goethe Faustj\u00e1b\u00f3l. Liszt Faust-szimf\u00f3ni\u00e1ja a szerz\u0151 legjelent\u0151sebb nagyzenekari alkot\u00e1sa, ami nem puszt\u00e1n a f\u0151h\u0151s reg\u00e9nyes \u00e9let\u00fatj\u00e1nak megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozik, hanem az alkot\u00f3 ember bels\u0151 v\u00edv\u00f3d\u00e1sait is kifejezi. \u00cdgy kov\u00e1csol\u00f3dik egys\u00e9gg\u00e9 a szimf\u00f3nia h\u00e1rom jellemk\u00e9pe, Faust, Gretchen \u00e9s Mefiszt\u00f3. Liszt azonban nem akarta, hogy a s\u00e1t\u00e1n d\u00e9moni kacaj\u00e1val \u00e9rjen v\u00e9get a kompoz\u00edci\u00f3, s ez\u00e9rt az 1854-ben kompon\u00e1lt szimf\u00f3ni\u00e1hoz h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9nekkari fin\u00e1l\u00e9t illesztett. Ez a fin\u00e1l\u00e9 a szellemek k\u00f3rusa, azaz a Chorus mysticus m\u00e9lt\u00e1n h\u00edres sz\u00f6veg\u00e9t foglalja zen\u00e9be, amely egyben a Goethe-dr\u00e1ma utols\u00f3 nyolc sora. \u201eCsak f\u00f6ldi p\u00e9ldak\u00e9p minden muland\u00f3; itt lesz a csonka \u00e9p s megb\u00e1muland\u00f3; mit nincs sz\u00f3 mondani, itt v\u00e9gbe ment; az \u00d6r\u00f6k Asszonyi vonz odafent. …\u201d Ezek a szavak a rem\u00e9ny, a megbocs\u00e1t\u00e1s \u00e9s a megv\u00e1lt\u00e1s \u00fczenet\u00e9t hirdetik, amit Liszt a tenorsz\u00f3l\u00f3 \u00e9s a f\u00e9rfikar seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel himnikus megdics\u0151\u00fcl\u00e9sig fokoz. R\u00e9szlet k\u00f6vetkezik Liszt Faust-szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak Mefiszt\u00f3 t\u00e9tel\u00e9b\u0151l, abb\u00f3l is a z\u00e1r\u00f3k\u00f3rusb\u00f3l. A Berlini R\u00e1di\u00f3 Szimfonikus Zenekar\u00e1t Eliahu Inbal vez\u00e9nyli.<\/p>\n\n\n\n
\u201eK\u00e9pzelje el, hogy megcsend\u00fcl az eg\u00e9sz Univerzum. Nem az emberek hangja sz\u00f3lal meg itt, hanem a kering\u0151 bolyg\u00f3k\u00e9 \u00e9s a naprendszerek\u00e9.\u201c Ezek Gustav Mahler szavai, amelyet 8.szimf\u00f3ni\u00e1ja kapcs\u00e1n c\u00edmzett Willem Mengelberg holland karmesternek. A m\u0171 1910-es m\u00fcncheni bemutat\u00f3j\u00e1n eg\u00e9szen pontosan 858 \u00e9nekes \u00e9s 171 hangszeres muzsikus m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre. Ez mindenk\u00e9ppen rekord, ez\u00e9rt nem meglep\u0151 a kort\u00e1rsakt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Ezrek szimf\u00f3ni\u00e1ja elnevez\u00e9s. B\u00e1r a szimf\u00f3nia csak k\u00e9tt\u00e9teles, a teljes id\u0151tartam \u00edgy is megk\u00f6zel\u00edti a m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1t. Az els\u0151 t\u00e9tel sz\u00f6vege a \u201eVeni, creator spiritus\u201d magyarul \u201eTeremt\u0151 l\u00e9lek, l\u00e9gy vel\u00fcnk!\u201dgregori\u00e1n himnuszra \u00e9p\u00fcl, a gigantikus, egy \u00f3r\u00e1t is meghalad\u00f3 m\u00e1sodik r\u00e9sz pedig a Faust z\u00e1r\u00f3jelenet\u00e9t zen\u00e9s\u00edti meg. Ez a hegyszakad\u00e9kokban lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 kollekt\u00edv filozofikus elm\u00e9lked\u00e9s a halhatatlans\u00e1gba vezet\u0151 utat, a l\u00e9lek \u00e9gi szf\u00e9r\u00e1ba val\u00f3 felemelked\u00e9s\u00e9t, a megtisztul\u00e1st var\u00e1zsolja el\u00e9nk. Term\u00e9szetesen itt is a Chorus mysticus z\u00e1r\u00f3k\u00f3rusa v\u00e1lik a m\u0171 dramaturgiai \u00e9s zenei cs\u00facspontj\u00e1v\u00e1, ami egyben a zenet\u00f6rt\u00e9net egyik leger\u0151sebb katarzisa. Hallgassuk meg v\u00e9gezet\u00fcl Mahler Nyolcadik, \u201eEzrek\u201d szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak v\u00e9g\u00e9t ugyanazokra a szavakra, amikkel az im\u00e9nt Liszt z\u00e1rta Faust-szimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1t. A Chicag\u00f3i Szimfonikusokat Solti Gy\u00f6rgy vez\u00e9nyli.<\/p>\n\n\n\n
H\u00f6lgyeim \u00e9s Uraim, kedves Zenebar\u00e1tok, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy velem tartottak ezen a rem\u00e9lhet\u0151leg izgalmas zenei utaz\u00e1son. Befejez\u00e9s\u00fcl k\u00edv\u00e1nom \u00d6n\u00f6knek, Nektek, hogy Mahler \u00e9s Liszt \u00e9letm\u0171ve min\u00e9l hat\u00e9konyabban seg\u00edtsen \u00e1thidalni gyakran keserves \u00e9s sz\u00fcrke h\u00e9tk\u00f6znapjainkat. V\u00e9gezet\u00fcl a 4.Ung-vid\u00e9ki Zenei Napokat befejezettnek nyilv\u00e1n\u00edtom. A viszontl\u00e1t\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n
Horkay Tam\u00e1s<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" S\u00e1toralja\u00fajhely, Lavotta H\u00e1z, 2011.okt\u00f3ber 26. H\u00f6lgyeim \u00e9s Uraim, kedves zenebar\u00e1tok! Eredetileg egy Mahler-el\u0151ad\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fcltem, hogy a 6. Ung-vid\u00e9ki Zenei Napokat m\u00e9lt\u00f3k\u00e9ppen b\u00facs\u00faztassam. A h\u00e1zigazda k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek…<\/p>\n